Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

III. Vác városa - 1. A hódításul esett magyar város hagyatéka

úgy gondoljuk, hogy az 1565-ben összeírt 99 pince korábban is létezett. A 17 kutat a város népének vízszükségletéhez kevésnek tartjuk, akkor is, ha ez megfelel a tényleges állapotnak. Úgy véljük, hogy a vízfogyasztást jelentős mértékben a Duna vizére alapozták, azt itták is, főztek is vele, mostak is benne, a belső konyhakerteket locsolták stb.

Vác emeletes házainak, pincéinek és kútjainak száma 1565-ben

Városrész neve

Emeletes

ház

Boltozatos

szoba

Pince

Kút

Vár

3

15

14Zsidó utcaNagy utca

9

4

39

5

Kosdi utca6

3

Kas utca1Kászim bég mecset környéke3

8

5

Piac környéke

6

4

11Haszan vojvoda mecset környéke

4

3

14

1

Martalóc utca mahalle2Sáros utca4

3

Lökös utcaKonyhakertekÖsszesen

22

29

99

17

Az oszmán hódításnak estek áldozatul Vác keresztény templomai is, közöttük a várbeli Szűz Mária-székesegyház, melynek pompájáról áradozott írásában Galeotto Marzio, áld 1484-1486 között írta meg Mátyás király életrajzát. Az 1241-1242-es tatárjárás után betelepített németek Szent Mihály tiszteletére emeltek templomot a német város közepén. A Szent Ágostonról nevezett remeterendnek 1319-ben Lőrinc váci püspök (1317-1328) telket adományozott, melyen felépült Szent Jakab kolostora és temploma. A Szentlélek kórházban szegényeket és betegeket ápoltak, melynek Szentlélek kápolnáját már 1349-ben említi oklevél.

írott forrásokban előfordul Szent Péter kápolnája, melynek története meglehetősen feltáratlan és homályos: azonos azzal a templommal, amelyet a HO-ben a konyhakertek között vettek nyilvántartásba a 441. számon. A Szent Margit-templom már szerepel az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék- ben. Ez a templom Mátyás király korában, 1480 körül a magyar város keresz28