Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

III. Vác városa - 1. A hódításul esett magyar város hagyatéka

A két király, I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti hadakozás már csak rombolta Vácot is a környékével együtt. Utolsó erőfeszítésként Brodarics István váci püspök (1537-1539) elrendelte a váci püspökvár lehetőség sze­rinti megerősítését, megerődítését. Erről az akcióról részletek ismeretlenek. Brodarics persze Szapolyai János király szolgálatában folyton úton volt. Vé­gül, ahogy Báthori Miklós, úgy Brodarics István váci püspök is Vácott hunyt el, ahol a Boldogságos Szűz Mária várbeli székesegyházban el is temették őket. Röviden így jellemezhető a török hódítás előtti Vác városa. I. János király 1540. július 21-én váratlanul meghalt. I. Ferdinánd en­nek következtében, a váradi békére való hivatkozással, Fels Lénárd csapatait küldte Buda visszafoglalására, amelyek azután Vácot is megszállták. Előlük Pesthy Ferenc váci várnagy embereivel elmenekült 1540 októberében. Izabel­la királyné utasítására Török Bálint magyar katonasággal 1541 februárjában Vácot visszavette. I. Ferdinánd király csapatai, Roggendorf parancsnoksága alatt, 1541 nyarán ismét elfoglalták a várost, és akinek Vácot hagyott hely­őrsége azonnal elmenekült a szultán Budához érkezésének a hírére. Buda megszállásának idején, 1541 szeptemberében Vácról mindenki menekülni kezdett, főleg a püspökség, amely nem tudta elfogadni, elképzelni a maga számára a török alattvalóságot.14 Nem soroljuk tovább az ostromokat, a megszálló hadseregek váltakozása­it, az uralomváltásokat, melyek 1544-ig tartottak és meggyötörték a várost, lakossága a felére, harmadára csökkent, keresztény intézményei elenyésztek, jelentős károkat szenvedett épületekben és egyéb anyagokban. A dolog természeténél fogva a legtöbbet pusztult maga a vár és a benne lévő székesegyház, valamint a püspöki palota. Galeotto Marzio híradása szerint Bá­thori Miidós püspök Itáliából hozatott mesteremberekkel pompásan újjáépít­tette a székesegyházat és nyilván a püspöki palotát is.15 Az 1565-ben keletke­zett HO külön nem írja le az addigra már dzsámivá átalakított székesegyházat, hanem csak a szomszédait. Ezek а HO V 16., 17., 19. és 24. számú tételei. Az első három számon szereplő ingatlan egyben a várfallal is határos, az utóbbi csak a dzsámival. Egyes vélemények szerint a dzsámit csak a székesegyház fő­hajójából alakították ki, az oldalhajókat pedig kincstári raktárrá képezték ki,16 ezek a HÖ V 11. számon találhatók. Muhjieddin móllá, a dzsámi papja a HÖ V 3. házban lakott, szolgálati ideje alatt 1565. június 24. előtt hunyt el. A várbeli törökök - magyar itt nem lakhatott - valamennyien „rossz kincs­tári házból építették” hajlékaikat, ezt úgy értelmezzük, hogy a vár rommá lőtt 14 Vass 1983, 77-80. 15 Fügedi 1977, 330 vár adatait közli, Vác nincs köztük, csak a 2. ábra (térkép) tünteti fel az 1300 előtt felépített várak között. Engel Pál a várak között Vácot nem említi, mivel csak a „castrum”-nak nevezett helyeket vette fel adattárába. Engel 1977, MRT IX. 380-404. és Tettamanti 1994, passim. 16 MRT IX. 393. 26

Next

/
Thumbnails
Contents