Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 1. A hódításul esett magyar város hagyatéka
A két király, I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti hadakozás már csak rombolta Vácot is a környékével együtt. Utolsó erőfeszítésként Brodarics István váci püspök (1537-1539) elrendelte a váci püspökvár lehetőség szerinti megerősítését, megerődítését. Erről az akcióról részletek ismeretlenek. Brodarics persze Szapolyai János király szolgálatában folyton úton volt. Végül, ahogy Báthori Miklós, úgy Brodarics István váci püspök is Vácott hunyt el, ahol a Boldogságos Szűz Mária várbeli székesegyházban el is temették őket. Röviden így jellemezhető a török hódítás előtti Vác városa. I. János király 1540. július 21-én váratlanul meghalt. I. Ferdinánd ennek következtében, a váradi békére való hivatkozással, Fels Lénárd csapatait küldte Buda visszafoglalására, amelyek azután Vácot is megszállták. Előlük Pesthy Ferenc váci várnagy embereivel elmenekült 1540 októberében. Izabella királyné utasítására Török Bálint magyar katonasággal 1541 februárjában Vácot visszavette. I. Ferdinánd király csapatai, Roggendorf parancsnoksága alatt, 1541 nyarán ismét elfoglalták a várost, és akinek Vácot hagyott helyőrsége azonnal elmenekült a szultán Budához érkezésének a hírére. Buda megszállásának idején, 1541 szeptemberében Vácról mindenki menekülni kezdett, főleg a püspökség, amely nem tudta elfogadni, elképzelni a maga számára a török alattvalóságot.14 Nem soroljuk tovább az ostromokat, a megszálló hadseregek váltakozásait, az uralomváltásokat, melyek 1544-ig tartottak és meggyötörték a várost, lakossága a felére, harmadára csökkent, keresztény intézményei elenyésztek, jelentős károkat szenvedett épületekben és egyéb anyagokban. A dolog természeténél fogva a legtöbbet pusztult maga a vár és a benne lévő székesegyház, valamint a püspöki palota. Galeotto Marzio híradása szerint Báthori Miidós püspök Itáliából hozatott mesteremberekkel pompásan újjáépíttette a székesegyházat és nyilván a püspöki palotát is.15 Az 1565-ben keletkezett HO külön nem írja le az addigra már dzsámivá átalakított székesegyházat, hanem csak a szomszédait. Ezek а HO V 16., 17., 19. és 24. számú tételei. Az első három számon szereplő ingatlan egyben a várfallal is határos, az utóbbi csak a dzsámival. Egyes vélemények szerint a dzsámit csak a székesegyház főhajójából alakították ki, az oldalhajókat pedig kincstári raktárrá képezték ki,16 ezek a HÖ V 11. számon találhatók. Muhjieddin móllá, a dzsámi papja a HÖ V 3. házban lakott, szolgálati ideje alatt 1565. június 24. előtt hunyt el. A várbeli törökök - magyar itt nem lakhatott - valamennyien „rossz kincstári házból építették” hajlékaikat, ezt úgy értelmezzük, hogy a vár rommá lőtt 14 Vass 1983, 77-80. 15 Fügedi 1977, 330 vár adatait közli, Vác nincs köztük, csak a 2. ábra (térkép) tünteti fel az 1300 előtt felépített várak között. Engel Pál a várak között Vácot nem említi, mivel csak a „castrum”-nak nevezett helyeket vette fel adattárába. Engel 1977, MRT IX. 380-404. és Tettamanti 1994, passim. 16 MRT IX. 393. 26
