Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

II. A váci házösszeírás (HÖ) keletkezésének ideje

említett váci török katona esetében, akkor az is előfordulhatna a jelenlegi állás szerint, hogy az a névjegyzék állna a legközelebb a HÖ török ingatlan- tulajdonosainak névsorához. A kutatás jelenlegi helyzete szerint ez nincs kizárva, sőt egyenesen feltételezhető és kézenfekvő.5

Sudár Balázs tanulmányának címében is állást foglalt az 1570-ből való származás mellett 2005-ben.6

Nos, magunk is úgy véljük, hogy a forrás ideje belső kritikával kibontható. Kézenfekvő módszernek tetszik, hogy török és magyar hivatalviselők szolgálati idejének felderítésével, megállapításával összehozzuk azokat, akik egy időben rendelkeznek ingatlanokkal Vác városában. Vizsgálódásunk tehát alapvetően archontológiai lesz.

Kezdhetjük mindjárt Kászim béggel, a nógrádi szandzsák timár- birtokosainak helyettes parancsnokával (miralaj), aki Nógrád vár elfoglalásától, 1544-től valószínűleg ebben a várban szolgált. Először Nógrádban, majd Vácott szerzett házat magának. Meg is találjuk ingatlanát a HÖ H 289. szám alatt: „ICívül-belül kőből és sövényből épült ház, mind az emeleten, mind a földszinten mennyezetes, boltozattal, két pincével, hátul kerttel, istállóval, konyhával és udvarral.” Ismerve Vác korabeli házait a leírásból, Kászim bég háza igencsak takaros. Káldy-Nagy Gyula 1970-ben már közölte, hogy Kászim bég 1569-ben Magyarországon halt meg.7 A HÖ még életében készült! Tehát nem keletkezhetett a halála, azaz 1569 után.

Eddig tehát Rüsztem budai pasa halála, 1563 novembere és Kászim bég halála, 1569 közé sikerült a forrás keletkezésének idejét beszorítanunk.

A Szultán Szulejmán dzsámi (Nagyboldogasszony székesegyház) imám- jai és hatibjai névsorának összeállításakor előtűnt Muhjieddin, Szinán fia, akit 1558-ban neveztek ki erre a tisztségre, melyet a városban és a tisztségben bekövetkezett halála, 1565. június 24. előttig viselt.8 Amíg élt, lakását Vác vár 3. számú házában tartotta, szerepel tehát a HÖ-ben! Vagyis a Hőnek ez a része még életében készülhetett csak, azaz 1565. június 24. előtt feltételezhetően nem sok nappal.

Utóda Mevláná Szejjid Abdurrahman bin Szejjid Ali lett, aki 1565. július 25-én foglalta el egyházi hivatalát és október 22. előtt lemondott a dzsámi főpapi tisztéről.

Az összeírás Muhjieddin, Szinán fia halála, 1565. június 24. előtt kezdődött és véget ért Szejjid Mehmed hatib kinevezése, 1565. október 22. után. Mindösszesen mintegy négy hónapot vett igénybe 1565 nyarán és őszén.

5 Hegyt 2001, 275. és Hegyi 2007, II. 538.

6 Sudár 2005, 791.

7 Káldy-Nagy 1970, 133.

8 Velics-Kammerer II. 352., Vass 1983, 111., Hegyi 2001, 277-278.

18