Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
I. Kutatástörténet és források
lehet, hogy a viselőjükre. Mindenesetre nem mondhatjuk azt, hogy a családnak semmi köze sincs nevének jelentéséhez. Persze mindez óvatos kritikával kezelendő. A hódító oszmánok személynevüket még hagyományos formában írták: Ali bin Jákub. Ez a két rendszer tehát már a XVI. század első felében markánsan elkülönül egymástól. Az 1980-as évek első felében folytatódott a forráskiadás a Pest Megyei Levéltárban. A török összeírások közzétételével kapcsolatban felülkerekedett a gazdálkodás fontosságát hangsúlyozó szemlélet. Káldy-Nagy Gyula 1985- ben közzétette a budai szandzsák 1546-1590 közötti összeírásait, azok ösz- szeszerkesztett demográfiai és gazdaságtörténeti adatait, mely a maga nemében ugyancsak páratlan forrásbázis mindmostanáig. A kötetet Hegyi Klára lektorálta. Ezt követően reménykedni lehetett, hogy megtörténik a budai szandzsák 1580. és 1590. évi név szerinti összeírásának kiadása, mert hiszen a gazdasági adatok kiemelésével megcsonkították a forrást. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a tizenötéves háború (1593-1606) előtti magyar társadalmat név szerint ismerjük meg, amelyik az oszmán hódítás előttről még nagyjából folyamatos volt, hiszen az említett háború után már nem olyan volt a magyar világ, mint annak előtte. Már régen foglalkoztatott Fekete Lajosnak 1942-ben közzétett váci török házösszeírása, mely 1955-ben németül is, 1993-ban magyarul ismét napvilágot látott. Magától értetődőnek tetszett, hogy az 1546-, 1559-, 1562-, 1580- és 1590-es szandzsák-összeírások váci adatsoraiba be kell illeszteni a házösz- szeírás adatait, melyet akkoriban többen az 1570-es évek elejére kelteztek. Ugyanis az a rendkívüli állapot, helyzet állt és áll fenn, hogy Vác városának első fél évszázados (1544-1593) oszmán hódítási idejére nézve hat egymást követő név szerinti forrással rendelkezünk, ami átlagot számítva nyolcévente egy forrás. Vác tehát kiemelkedő számú név szerinti összeírással rendelkezik, nagyon jó és bőséges forrásokkal bír a megjelölt fél évszázadban. Hasonló forrásellátottsága alig van még egy-két városunknak. A Sápi Vilmos által szerkesztett Vác története monografikus jellegű mű volt 1983-ban, az első, amelyik a tárgyalt történeti források közül az 1546-, 1559-, 1562- és 1570-re tett házösszeírás adatainak felhasználását megkezdte. Több mint negyven év telt el az 1942. évi közzététel után, hogy az igen értékes házösszeírás adatai bekerüljenek a magyar törökkori történetírás vérkeringésébe. Az 1983-as évtől számítva a forrás jelentőségének felismerése és felhasználása egyre jobban bővülőben és terjedőben van a mellé csatlakozó török szandzsák-összeírásokkal egyetemben; úgy tekinthetjük, hogy 1983- ban Vass Előd turkológus tette meg a kezdő lépést. Továbbra is reménykedtem, hogy előbb-utóbb mégis publikálódnak az 1580-as és 1590-es szandzsák-összeírások, akkor is, ha az utóbbi forrás 14
