Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 4. Vác oszmán társadalma
Talán jelent valamit, hogy a kigyűjthető nyolc Hadzsiból a fele a Haszan vojvoda mecset mahalléban lakik, a többi szétszórtan a várban, a Nagy utcában, a ICászim bég mecset mahalléban. A Haszan vojvoda mecset 1559 után épült fel, valószínűleg a kerület is ekkoriban népesült be jobban. A mecset köré települt „hadzsik” az élénk iszlám vallásosságnak is a bizonyítékai. A váci török társadalom bemutatását nem folytatjuk tovább. Ezt a fejezetet csakis a rend kedvéért iktattuk ide. Az elmúlt évtizedben annyira megszaporodott és színvonalában emelkedett a hazánkra vonatkozó török forrásközlés és feldolgozás, hogy bízvást felmentve érezhetjük magunkat a részletes tárgyalás alól. Jelen tanulmányunk kizárólag magyar és latin forrásokra épült a másodkézből vett török források mellett. Ezért csak vázlatosan foglaljuk össze Vác jelentőségét a törökkorának első fél évszázadában. Fráter György helytartó 1543. május 25-én levelet írt I. Ferdinánd királyhoz, amelyikben olvasható: „Vác elvesztése is kétségkívül igen nagy csapást jelentene Magyarország felvidéki részei számára. Kérem tehát, hogy mind a váci, mind a pécsváradi várról - melyeket eddig saját költségemen tartottam meg - gondoskodjék Felséged, hogy a török rablómarka azokat el ne ragadja.”180 Vác tehát, amíg magyar kézben volt, az egész Felvidéket védelmezte a török ellen geopolitikai helyzeténél fogva. Amikor fordult a kocka, Vác töröké lett, akkor Buda és Pest, az Alföld északi részének török védelmére volt alkalmas. A hódítás kezdetén Vácnak hadászati jelentősége dominált. A Dunakanyar környékén hullámzó háborúk és folyton módosuló államhatárok megviselték Vác várát és városát, akár magyaré, akár töröké volt éppen. Néhány évtized múlva a török Vác jelentősége megnövekedett az igazgatás és a gazdálkodás tekintetében is. Mindenekelőtt lényeges, hogy a török megtartotta a harmincadvámot, melyen keresztül vezetett a lábas jószág, elsősorban a szarvasmarha és a ló, útja a keleti országrészből Nyugat-Euró- pába. Emellett Vácnak fontos szerepe jutott a török adók begyűjtésében a hódoltatott Felvidék településeiről. Harmadik gazdasági tényező volt Vác városának saját adóztatása, mely elsősorban a helyi iparűzési adókból tevődött össze. A vázolt gazdasági ágazatok és adóik a XVI. században egyre inkább növekedőben voltak a tizenötéves háború kezdetéig. Az újra két évtizedig magyarrá lett város az említett gazdasági folyamatokat visszaörökölte.181 180 VTT I. 52. 181 Hegyi 2009, 86-90. 132
