Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 4. Vác oszmán társadalma
1560-ban.177 Zagrali (talán zágrábi) Hamza a HO H 259. szomszédja 1565- ben. Ferhád tehát boszniai eredetű török, ami nyilván annyit jelent, hogy szláv nyelvű anya szülte, valamikor áttért az iszlámra és meg is tanulta a török nyelvet, legalábbis elsajátította annak katonai szóhasználatát. Általános vélemény, hogy az iszlám a meghódított magyar területeken szervezett formában nem térített. Ezzel együtt az áttérni szándékozók elé nagyobb akadályt sem gördített. Mindenesetre olyan tömeges áttérésről - akár erőszakkal vagy anélkül -, mint ami a Balkánon, különösen Boszniában végbement, Magyar- országon nem beszélhetünk. Ha ábrázolni akarjuk a váci áttérteket, illetve a Vácott megforduló frissen áttérteket, akkor felkutatásukra több lehetőségünk kínálkozik. Kiindulásul egy mondatot idézünk, mert eddig ez a vélemény terjed ki a tárgyra. „Néhány váci török pribékről tudunk csupán, akik áttértek mohamedán vallásra, a többség félrehúzódva hite mellett kitartott.”178 A forrásokból azonban árnyaltabb kép rajzolható meg. Budák Gál 1562-ben a Sáros utcában lakott Budák Márton fiával együtt, áld ekkor már legénysorban kellett legyen, ha összeírták. Ez a keresztény Budák család eltűnt 1565-re, amikor a házösszeírást végezték. Megjelent viszont Budák „türk”, aki a HŐ Ka 235. házban lakott. Úgy véljük, hogy a Márton fiú vagy más a családból áttért az iszlámra, és ezt azzal demonstrálták, hogy türk, török ragadványnevet kapott. Ugyanakkor a Budák név a törököknél is használatban volt. Csiszár János fia az iszlám hitre tért, új neve Perváne, Abdullah fia lett, ezt a HO H 278. ingatlannál világosan közli a forrás. Ez bizonyosság. Itt is tetten érhető, hogy az újdonsült áttérő apját Abdullahnak adják meg a muszlint gondolkodás szerint, ami azt jelenti, Allah szolgája. Meg kell említeni Madzsar Ferhádot, aki a HO N 60. szomszédjaként fordul elő csak, saját házát önállóan nem írták össze. Nevéből ítélve egykor magyar volt, aki áttért. Musztafa, Iszkender fia а НО К 142-ben lakott, anyja Katalin az iszlám hitre tért valószínűleg azért, hogy Iszkender felesége lehessen az iszlám törvények szerint. Katalin asszony 1565-ben már nem élt. Találtunk családneveket, amelyek magyar és török részből állnak. A Szefer jellegzetesen török név és Vácott több is volt belőlük. De feltűnik Szefer János, a HÖ S 323. lakója is. Vagy eltörökösödött magyar, vagy elmagyaro- sodott török. A Taligás keresztény család jelen volt a német városban 1546-tól, 1565-ben is Vácott lakott. Mellettük megtalálható Taligás Haj dar, Abdullah fia, akinek 177 Feicete-Káldy-Nagy 1962, 482. 178 Vass 1983, 111. 130
