Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
így lett teljes neve Voxit Horváth János, melyet sokféleképpen írtak.170 Az 1542-es dicajegyzékben Felsőpenc földesura.171 I. János király a váci püspökség birtokai közül Verőcét, Káliót és Püspökhatvant 1543 második felében Horváth János váci várnagynak ajándékozta kiadásai fejében, amelyet a sajátjából Nógrád vára karbantartására fordított. Ekkoriban Vácott és Nógrádban is lakott, ahogy a törökkel folytatott hullámzó háború megengedte. A besztercebányai országgyűlés 1543 novemberében kérte a királyt, hogy a váci püspökség földesúri birtokaiból Verőcét, Káliót és Püspökhatvant, melyek török megszállás alatt vannak, adományozza Horváth János nógrádi kapitánynak - Vácot ekkorra már elfoglalta a török - azon kiadásai fejében, melyeket Nógrád vára erősítése érdekében tett. Voxit Horváth János ekkor tehát már nem váci, hanem nógrádi várkapitány volt. A király 1544. január 12-én közölte az országgyűléssel, hogy a megnevezett falvakat, birtokokat már előzőleg Horváth János nógrádi kapitánynak adományozta.172 A budai pasa, Mehmed 1544-ben elfoglalta Nógrád várát is.173 A budai szandzsák 1546. évi összeírásakor Pencnél számba vették a törökök Horvát János majorságát. „Mivel a nevezett majorság üres és elhagyott volt, tapuba adása jogos.” Ekkor a tárgyalt majorságot Abdulvehháb váci török várnagy váltotta magához. A törökök 1545/46-ban megszervezték a nógrádi szandzsákot. Ezt követően Haszan nógrádi szandzsákbég magának vásárolta meg Horváth János majorját Abdulvehhábtól az 1549. január 29. és 1550. január 19. közötti időben, mert a nevezett akkor volt váci várkapitány. Haszan a majorságot (csiftlik) a budai Gül Baba kolostor javára egyházi alapítvánnyá (vakuf) tette. Az 1559. évi szandzsák-összeírásban már így jegyezték fel. Az Oszmán Birodalomban egyszer egyházi birtokká lett település, puszta, majorság stb. aligha volt visszaalakítható világi birtokká. Ezért biztosra vesszük, hogy Horváth János majorja mindvégig a vizsgált korszakban a Gül Baba kolostor birtokában maradt. Horváth János váci, majd nógrádi várkapitány az 1538-1543 közötti években építette ki birtokát a Vác és a Galga közötti térségben, övé volt Felsőpenc, Püspökhatvan, ICálló falu és Szügyi (Zsidi) puszta, a Duna mellett pedig még Verőce. Mindezek a birtokok Pest és Nógrád megye olykor vitatott és hullámzó határa mentén terülnek el. A Szügyi pusztával azonosítható Zsidi puszta, illetve Horváth János majorja évszázadokon keresztül a váci püspökség birtoka volt. Mivel az 1530- 1540-es évek teljesen alkalmatlanok voltak akár magyar, akár török major170 Nagy 1859-1865, V. 165-166. 171 MRTIX. 270. 172 Horváth 1981, 12. sz. 173 Káldy-Nagy 1970, 66. 128
