Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
bizonyosan húsz éve nem működött. Gutiföld pusztát addigra Csörög falu népe szerezte meg, annak szántóföldjébe tagozták be. Az 1580- és 1590-es szandzsák-összeírások is Gutiföld puszta jövedelmét a falu jövedelmén belül számolták. Horváth János majorsága. Horváth János 1543-1544-ben Vác és Nógrád várkapitánya volt. Felesége Penczy Tamás özvegye, Uzsa Zsófia, akivel együtt Felsőpenc és Zsidi puszta földesura stb.165 Horváth János majorságát Pencen 1546-ban írták össze a törökök, akkor üres és elhagyott volt. A majorságot akkor Abdulvehháb török váci várnagy váltotta magához. A tárgyalt majorság birtoklási jogát 1559-re Haszan, a nógrádi szandzsákbég 1000 akcseért megvásárolta Abdulvehhábtól, és a budai Gül Baba kolostor egyházi alapítványává tette. Feltételezzük, hogy egyházi alapítványként érte meg a tizenötéves háború kezdetét. Német Farkas majorsága. Wolfgang Eysen Vácott született 1467-ben, valószínűleg 1495-ben telepedett le Nürnbergben, ahol 1523-ban végrendelkezett. Végrendeletében intézkedett Bottyán faluban lévő birtokáról. A török összeíró, Halil bég 1546-ban Némedi falunál nyilvántartásba vette Német Farkas majorságát, melyet mi az addigra elhunyt Wolfgang Eysen majorságával azonosítunk. Vácbottyán és ICisnémedi között terült el tehát ez a majorság, mely földesurának megmagyarított nevével - nyilván a nép ajkán - jutott át a török világba.166 Üres és elhagyott lévén 1546-ban, róla a tapu-illetéket Mehmed bin Ahmed, a váci azabok agája fizette meg. Újra az ő nevére íratott 1559-ben is. Ráskay Balázs pusztája. Cseke pusztát a törökök legelőször 1559-ben írták össze. Ekkor rögzítették, hogy az „azelőtt” Ráska Balázs birtokában volt. A váci vár várnagya, Jákub aga 1559. május 7-én érte a tapu-illetéket megfizette, ezért neki adatott. Cseke puszta 1491-ben került Ráskay Balázs kezébe, azt Corvin Jánostól vásárolta meg Ráddal együtt. Az egykori falu, Cseke területe valószínűleg akkoriban kapcsolódott össze Ráddal. Ráskay középnemesből emelkedett az arisztokrácia körébe, 1498—1518-ig, a haláláig királyi tárnokmesterséget viselt. A puszta külön üzemeltetése, mely a Ráskay birtokszervezeten belül feltételezhető, a török korra megszűnt. Rád jobbágy népe művelte 1562- 1580 között, 1590-ben pedig úgy találták a török összeírok, hogy Csörög falu szántója. Megállapíthatjuk, hogy Ráskay Balázs neve a nép ajkán fennmarad halála után még több évtizedig.167 Mivel a török világban minden talpalatnyi föld a szultán tulajdona, amelynek csak a hasznát élvezhetik a török birtokosok, a magyar majorság165 MRTIX. 270. 166 Bővebben lásd a Wolfgang Eysen és rokonsága című fejezetet! 167 MRT IX. 312. 126
