Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
Magyarországnak főparancsnoka hatalmas váltságdíjat szabott Ali koppányi bég elengedéséért. A budai pasa, Frenk Juszuf Szinán a kezességet erőszakkal ráterhelte hat városra, ezek Tolna, Ráckeve, Vác, Maros, Kőrös és Cegléd voltak. A magyar nyelvű kezességlevelet a hat kommunitás közösen kiadmá- nyozta és pecsételte meg 1586. május 12-én Budán.150 Valószínűleg a pozsonyi kamarához nyújtotta be Vác és Verőce, Naszály, Cselőte, Csörög, Kösd, Szilágy, Püspökhatvan, Kálló, Bércéi és Sáp adócsökkentés iránti kérelmét. Mátéssy István váci püspök halála, 1591 után Rudolf király nem töltötte be a váci püspöki széket. Ezt az időszakot akarták kihasználni a nevezett községek önkormányzatai, hogy az adóhátralékok elengedését, csökkentését elérhessék.151 Természetesen nem minden intézkedést foglaltak írásba Vácott sem. A szóbeli ügyintézés is elmaradhatatlan és fontos volt. Iszkender budai pasa 1565. május 26-án Károly főherceghez írt leveléből kiderül - például hogy a pasa színe előtt megjelent Vácról Illés István és Mészáros János panaszt tenni a korponai magyar hajdúk ellen stb.152 Ez a néhány kiadmány kevés Vác magyar önkormányzatának bemutatásához, nem elégséges kapcsolatrendszere feltérképezéséhez. Különösen a legszorosabb és legközvetlenebb kapcsolat írott forrásainak, Pest-Pilis-Solt vármegye jegyzőkönyveinek megsemmisülése ebből a korból súlyosan esik latba. A nemesi megye jegyzőkönyveihez kapcsolódó levéltári fondok is hiányoznak 1594 előttről. Mégis vállalkoznunk kell egy ilyen fontos püspöki és kereskedelmi város kapcsolatrendszerének vázolására. Oszmán birodalmi határváros lévén Vác, először a török berendezkedés alatt kialakult kapcsolatrendszert tekintjük át. Buda török kézre kerülésével 1541-ben lehetőség nyílott az ottomán birodalmi kormányzat előtt, hogy megszervezzék a budai vilájetet, mely a Magyarországtól elhódított területek egészének a központi kormányzati szerve volt. Vác végleges birtokbavételével 1544-ben a város a budai vilájet középszintű kormányzati egysége, a budai szandzsák része lett. Vác város legmagasabb török elöljárói tehát - a szultánnak alárendelve - a budai pasa és a budai szandzsákbég lett egy személyben, valamint a hozzá tartozó pénzügyi igazgatás feje, a defterdár. Mindezek a személyek a váciak számára Budán elérhetők voltak. Illetve ritkán ki is szálltak Vácra, illetve éjszakáztak olykor Maroson. A török bírósági szervezet alsó egysége élén a kádi állt, akinek bírósági körzete általában több tucat falura terjedt ki egy város, mezőváros központja kö150 OL E 213. Pest megye, föl. 88. és Horváth 1982, 227., 360. - Ez utóbbiban még Szent Mihályt véltem felfedezni a pecsét ábráján, ezért német városinak minősítettem. Most már tudom, hogy Szent Margit látható rajta, ezért bizonyosan magyar városi. Örömmel helyesbítem magamat. 151 Jakus 1989, 61. 152 Takáts-Eckhart-Szekfú 1915, 13-14. 118
