Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma

Ezt a keresztény közösséget (katolikus, protestáns, görögkeleti), mely becslés szerint 1565-ben 500-600 főre mehetett, tehát papok vezették. Eddigi ismereteink szerint Vácott jelen vannak:

1546 - Mihály/Mihók pap

1546 - Ferenc pap

1559 - Gergely pap

1562 - Csapó György antitrinitárius, 1572-1582-ben Nagymaroson

1565 - Pap Ferenc, Ferenc pap

1565 - Balázs pap

A miséket celebrálták, az istentiszteletet tartották a Szent Mihály-temp- lomban, mely eredetileg a német közösségé volt. Ha szükséges volt, akkor a katolikus és protestáns gyülekezet megosztozott a templomon valamilyen formában, ahogy azt más városokban is tette. Vácról azonban erre nézve nem rendelkezünk adatokkal. Csak a visszafoglalás idejéről, 1594-1620 között, amikor a katolikusoké volt a várban a Szűz Mária-székesegyház, és a Szent Mihály-templomot kizárólag a reformátusok bírták.

A keresztény temetések 1543 után megszűntek a Szűz Mária-székes- egyházban, amikor a törökök azt Szultán Szulejmán dzsámivá alakították át, és nyilván körötte temetkeztek is. A keresztények temetkezőhelye elsősorban a Szent Mihály-templom kertje volt. A másik, amelyet a törökök is engedélyeztek, a Szentlélek-templom, a szegényeket és betegeket támogató ispotály kápolnája. A HÖ N 138. alatt írták össze, tehát a Nagy utcában, bár azzal a megjegyzéssel, hogy a városon kívül fekszik. Pusztulásnak indult az épülete, vagyis már istentiszteleteket nem tartottak benne, de a temetőjét a középkortól kezdve folyamatosan használták a törökkorban is. A török kincstár a temető használatáért 500 akcse tapu illetéket be is szedett.142

A váci püspökség által fenntartott egykori papnevelő intézet házai (szobái?) 1565-ben а HO Ka 209. alatt nyilvántartva Perváne martalóc parancsnok használatában voltak. A papnevelő intézet megszűnése Vácott tetemesen hozzájárult a vidéken kialakult paphiányhoz, mely elsősorban a katolikus közösségeket érintette.

142 Varga 1997, 443-449. és Karcsú 1880, I. 45. - Timon Sámuelre hivatkozva azt állítja, hogy Arszlán budai pasa 1565-ben Vácott megengedte a katolikus vallás gyakorlását. Ez a mondat nagyon összecsengő a HÖ 1565-ös keltezésével, amikor a Szent Mihály- templom használatát továbbra is a keresztények kezében hagyták a törökök. Arszlán egyébként 1565. máj. 19-től 1566. aug. 3-ig volt budai pasa, a HÖ véleményünk szerint pedig 1565 nyarán és őszén készült el! Lehet hogy Timon ismerte a török intézkedést más forrásból?!

114