Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma

b) A keresztény felekezetek helyzete

Az oszmán hódítás előtt 7-8 római katolikus templom működött Vácott. A várban a Szűz Mária vagy Boldogasszony székesegyház és a Szentkereszt-plébá- niatemplom. A magyar városban a Szent Margit-plébániatemplom, a Csörögi útnál a Szent Péter-templom. A német városban a Szent Mihály-plébánia- templom és a Szent Jakab ágostonos kolostor. Gyér adatok igazolják még a Szentlélek és Szent Orbán-templomok egykori létét, amelyeket nem tudunk lokalizálni.129

A történeti irodalomban általában azt olvashatjuk, hogy a török elől 1541-ben a püspökség a nyugati országrészbe menekült. Ez természetesen igazolható, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. A váci püspökség és a 16 fős káptalan azért nyomtalanul el nem tűnhetett a városból, teljesen magára nem hagyhatta a keresztény gyülekezetét, és ebben a vonatkozásban nemcsak az adóztatásra, a püspöki és káptalani jövedelmek beszedésére gondolunk.

A törökkorban is - például - helynévi nyoma maradt a püspökség egyik saját kezelésében tartott mezőgazdasági egységének. Az 1562-es, 1580-as és 1590-es összeírásokban szerepel „Guti Főd puszta a nevezett [Csörög] falu majorsági szántója.” A földrajzi név Guti Országh János nevéből származik, aki 1523-1529 szeptemberéig volt váci püspök, és ebben a tisztségben hunyt el.

Ha a püspökség és káptalan elmenekült is a hivatalaival, azért papokat hagyott hátra, hogy gondozzák a népet. Visszamaradt Ferenc pap, aki 1546- ban a német városban lakott, Kosdra ment 1559-re, ott írták össze András pap halála után. Mivel Pap Ferenc és Ferenc pap újra feltűnik a HO N 110- ben, valamint a P 247. sz. és 250. sz. ingatlanoknál, azt vélhetjük, hogy visz- szajött Vácra, vagy ezen a néven másik pap érkezett.

Mihály pap, a váci püspök káplánja 1514. november 21-én Budán, László veszprémi püspök házában közjegyző előtt tanúként vett részt.130 Talán azonos azzal a Mihók pappal, akinek 1546-ban kétkerekű malmát összeírták a törökök a Püspök-tónál, a többször emlegetett zsilipeknél. Ezt a malmot Mehmed budai pasa (1543-1548) megvette a kincstártól, amelyre az ingatlan Mihók halála után szállt. Mihók tehát nem hagyta el Vácot a török berendezkedés előtt, hanem vállalta a keresztények további gondozását halálig.

Gergely pap jövevényként jelenik meg 1559-ben a német városban. Váci Gergely prédikátorról ismert, hogy Wittenbergben és Heidelbergben tanult, és a XVI. század második felében működött.131 Lehet, hogy a két Gergely azonos személy. Itt kell megemlíteni, hogy a HÖ N 57. sz. és 58. sz. összeírásakor Fekete Lajos „nős pap” olvasatot adott, Sudár Balázs ezt „Junusz Baba”

129 Kubinyi 1983, 67-68.

130 Bónis 1997, 4155. sz.

131 Vass 1983, 109.

110