Horváth M. Ferenc - G. Molnár Péter (szerk.): Váci végrendeletek II. (1729-)1751 – 1770(-1785) - Váci Történelmi Tár 6. (Vác, 2010)

Bevezetés

Én, Vojtek Ágnes, Vámos Péternek hütvöse, e mostani súlyos betegsé­gemben lévén, Istennek kegyelmébűl ép és egészséges elmémmel legelsőb- ben is és mindenek fölött lelkemet az Úristennek szentséges kezeiben, tes­temet pedig a földben, ahonnan eredetét vette, ajánlom, s azután pedig csekély javaimnál tészek ilyen végső rendelést, úgymint 1. Az atyámtúl, néhai Vojtek Andrástól maradott jószágban testvérné- némmel, Annával megosztozván, énnékem részemre jutott abbúl Cselőtén egy szőlő, 13 sorra való, egy ruhatartó armárium és egy lepedő. Készpénz pedig három esztendőbéli interessivel együtt 150 forint, melyekből is az 50 forint, minekelőtte e mostani férjemhez kerültem volna, ruházatomra köl­tettek. Jutott amellett négy vánkus is, egyéb pedig semmi. Emlétett Anna nénémnek részére esett és assignáltatott Török-hegyen (Török hegy) két táb­la szőlő, az édesanyánk 12 ezüstgombra való mentéje, két szoknyája, se- lyempruszlikja, egymásszor több aprólékos ruházatokkal együtt, mondha­tom több még, mintsem énnékem, mivel még én akkor kicsiny voltam, ugyan azért is, mivel az házi eszközökbűl is énnálam többet vett és már ki is volt házasítva; az 50 forintok, melyet gondolom, hogy atyáinknak halá­lok után többet nyertem készpénzből, ruházatomra költetett el. Azon 50 forintok pedig csak abbúl jöttek, hogy én semmi házi eszközt meg nem tar­tottam még kicsiny lévén, hanem valami részemre esett, mindazok eladat­tak, melyeknek ára részemre esett, készpénzzel együtt interesre adattatott és úgy nevelkedett 150 forintokra. 2. Amidőn az édesatyáim megholtak, az én részemre esett cselőtei szőlő feliben dolgoztam Gál (Gaál) József sógorom által, melynek fele hasznából esett az én részemre 21 akóra való bor, a sógoromnak, Gál Józsefnek részire hasonlóképpen 21 akóra való. Jóllehet pedig annak felét 1 forint 20 dénár­jával, felit pedig 1 forintjával adta el, mindazáltal emlétett sógoromtól mai napig sem vehettem meg annak árát. Fogja ugyan mondani ő, hogy énné­kem három esztendőiknek elfolyása alatt leányságomban, még nála voltam, ruházatomra azt elköltötte volna, mindazáltal én, mivel szolgálóképpen voltam nálánál, minthogy a szolgálatomból először Traxler Mártontól, má­sodszor Liszkay úrtúl magához hívott volna, mondván azt, hogy inkább őtet szolgáltam volna, mintsem más idegeneket, mivel ő is megadná azt, amit más, amit reám költött, azon szolgálatomban számlálhatja, holott más helyeken való szolgálatom minden esztendőben 8 forintokra ment volna. Őkegyelme pedig azon három esztendő alatt csináltatott két pár cipellőt, egy pár téli harisnyát, egy kötint, egy 25 garasos keszkenőt, egy hosszúinget, semmi egyebet. Ugyanazért is azon 21 akó bornak árát az igazságra bízom. 3. Minthogy a férjemmel, Vámos Péterrel 10 esztendőktől fogvást már együtt élnék Istennek kegyelméből, három esztendőknél tovább pedig együtt való létemben egészséges nem lettem volna, úgyannyira, hogy nemhogy ve­lem épülhetett volna, sőt inkább kölletett nékie fogyni, mindazért, hogy gyó­417

Next

/
Thumbnails
Contents