Horváth M. Ferenc - G. Molnár Péter (szerk.): Váci végrendeletek II. (1729-)1751 – 1770(-1785) - Váci Történelmi Tár 6. (Vác, 2010)
Bevezetés
Achtens soll mein Leib begraben werden zu die wohl ehrwürdigen Paters Domincanern in die Kirchen, wo sie wohlen, aber nicht in die Kruften. Neindens sollen alle zwey Klöster, Dominicaner und Franciscaner mit der Leicht gehen. Zehendes, was von obigen überbleyben wird, sollen meine vier Kinder ein jedes gleichen Theil haben, was aber das Haus und Weingarden anbelangt, welches hernach instand wird sein, die andere hinaus zu zahlen, kan(n) solches besetzen. N. B. Der aber das Haus besitzet, ist schuldig den kleinen Buben, den Natzel auferzihen und ein Handwerg lehrnen lassen, was ehr vor eines will. Zur dessen wahren und besseren Bekrefdigung haben sich die hi[e]r nachfolgende Herrn Zeygen eigentlich unterschreiben und ausgeferdiget worden. Waitzen den 12ten Octobris 1753.187 [P. H.] Josephus Karletzhoffer als Zeig [s. k.] [P. H.] Mathias Rózsa (Ruza) als Zeig [s. k.] [Feljegyzés más kézírással:] Praesens testamentum fabri serrarii Ignatii Bea (Peha) per hocce episcopale dominium ratihabetur et confirmatur; salvis civitas tamen, cum nullus sit testamentarius pupillorum tutor de tutore prospiciat curabitque, inventarium fieri tam parata pecunia, tum etiam mobilium, atque stabilium tutori extradandum. Vacii die 27 Novembris 1753. [P. H.] Franciscus Carelli praepositus de Hatvan, plenipotentiarius [s. k.] A külzeten: Testament, oder letzter Willen des in Gott und endglastrenen Herrn Ignatzii Bea (Peha) betreffent - Lit. A-1753188 A külzeten: zárópecsét-töredékek. Kétlapos, eredeti. Lelőhely: VVL V. 1-i Püspökvác Mv. Tan. ir. - Végrendeletek, Keltezés szerint A szövegfordítása: A legszentebb Szentháromság, az Atya, t a Fiú t és a Szentlélek nevében, ámen. Mivel mindenki egyszer a halálé lesz, és a múlandó élet az örökkévaló rendeléssé lesz, tehát én, Bea Ignác még ép ésszel és értelemmel, az ide alul 187 A végrendelkező aláírása hiányzik. 188 Az Isten által elszólított Bea Ignác úr végrendelete vagy utolsó végakarata — Littera A — 1753 103 »
