Horváth M. Ferenc - G. Molnár Péter (szerk.): Váci végrendeletek II. (1729-)1751 – 1770(-1785) - Váci Történelmi Tár 6. (Vác, 2010)

Bevezetés

6. Szegény lelkemért mondandó szentmisékre rendelek az öt temp­lomnak, vagyis a Szent Mihály plébániának, a Szent Miidós plébániának, a páter domonkosoknak, a ferenceseknek és a piaristáknak, minden temp­lomnak négy guldent, összesen 20 forintot. 7. A Szent Rózsafüzér Társaságnak szintén négy guldent, mint ahogy a Szent József Társaságnak is négy forintot, összesen 8 forintot. 8. A szegény embereknek, hogy szegény lelkemért valamit kérjenek, három forintot. 9. Ágyneműmet, melyben fekszem, Mariankának és leányainak, a jó felső és alsó vászonlepedőkkel együtt adják. 10. Mivel egyetlen végrendelet sem nélkülözheti az általános örökös megnevezését, ezért jól megfontolt értelemmel és szabad akarattal akarom ide illeszteni és megnevezni. Három felnőtt lányom, vagyis Margit, Anna­mária és Marianka, tehát ez a három örökös mindazt, ami van, házat, ker­tet, szérűskertet, szőlőt és minden mást, és mindazt a hagyatékomból kap­janak meg, amit szeretnének, és amit mindegyik akar. Mégis az a jogos aka­ratom, hogy a mondott három lányom először a temetésemhez szükséges költségeket fizesse ki, és ezzel együtt sürgősen minden más előadódó örök­séget. Szóról szóra ez az én utolsó és megmásíthatatlan akaratom, ami min­den pontjában és feltételében hiánytalanul végrehajtandó, és ha a rendelke­zésem mint szabályos végrendelet nem érvényesül, legyen ez fiókvégrende­let vagy egy másik végakarat, amint az általános jogoknak vagy az országos törvényelmek megfelelően a legjobban végrehajthatók. Ezzel végakaratomat annál is inkább biztosabban teszem hatályossá, és hogy mindez az általános örökösöknek, mind másoknak, amit fent meghatároztam és kifejeztem, hi­ányosság nélkül teljesüljön, kértem a méltóságos püspöki uradalmat, hogy mint ügygondok utolsó akaratomat nagy kegyességgel hagyja jóvá és megfe­lelőségét kegyes kezével erősítse, amiért a méltóságos püspöki uradalomnak Ids elismerésként egy körmöd aranyat adományozok. Emellett az is jogos akaratom, hogy a feleségem addig, míg Isten életben tartja, házamban lak­helye legyen. Mindezek megerősítésére ezt saját kezűleg írtam alá, kirekesztve a bi­zonytalanságot, teljesen ép értelemmel és szabad akaratból, és e célból ha­sonló aláíró urakat kértem meg. Kelt Vácon, 1753. október 10-én. Minderer György Előttem, Szántó Lajos, Püspökvác esküdt jegyzője s. k. Előttem, Jentschke János Zsigmond s. k., szentszéki esküdt és jegyző Fischer Ferdinánd mint felkért tanú s. k. Reichl János mint felkért tanú s. k. 101

Next

/
Thumbnails
Contents