Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT
dézsmájuk lefizetése céljából. 135 Vadász Ferenc udvarbíró igazolja Versegen, 1679. április 19-én, hogy a kecskeméti Szűcs (Szüch) János, Fankó Benedek Borbályszállás (Borbáspuszta) dézsmaváltságát, 3 forint, 3 dénárt 1679. évre lcifizették. 136 Vadász ez év májusában Füleken tartózkodik, és itt veszi fel a solti tizedet, hat forintot Esterházy Miklóstól és nyugtatja átvételét. 157 1684. október 23-án Vácon veszi át a kecskemétiektől Vadász (Vadászi) „helytartó" ICisalpár (Alpár, Pest megye) dézsmaváltságát, 10 tallért, 138 ugyancsak Vácon fizetnek a kecskemétiek 1687. május 6-án Bendő István udvarbírónak, 139 1685. június 21-én Győrben Lászlófalvi Ordögh Imre megbízottnak, 140 1686. június 8-án pedig Laczkovits Istvánnak Gács (Nógrád megye) várában; a halasiak ugyanitt fizetnek 1686. június 11-én Laczkovitsnak. 141 Az udvarbíró nyilvántartást vezet a hátralékokról, a tartozásokról, az adósokat figyelmezteti, ha kell, többször is, kötelezettségük teljesítésére, a hátralék fizetésére, melyért olykor kamatot szednek. Az érdekeltek a késedelmes fizetést, mulasztásukat szóval vagy ajándékok küldésével igyekeztek menteni, illetve enyhíteni. Az udvarbíró a tartozás kiegyenlítésére haladékot adhat, a terheket csökkentheti. 1614-ben sok szegény hely lévén a püspöki megyében, az udvarbíró nem ragaszkodik a tizedváltság régi összegéhez, hanem az érdekelt községekkel külön-külön egyezkedik. 142 A kötelezettségek nagyságát rendkívüli körülmények (háború, tűz, árvíz, rossz termés, menekülés, rablás stb.) befolyásolták, a terheket újból megállapították; ilyenkor felhasználták a régebbi urbáriumokat és feljegyzéseket. A rendlcívüli eseményektől függetlenül időnként felülvizsgálták a kötelezettségeket, összehasonlítják az érvényben lévő és régebbi urbáriumokat, decimális összeírásokat. 1578 tavaszán (1578. április 12.) püspökváltozás lévén, az új püspök, Mossóczy Zakariás, az ismert jogász szélcfoglalása után elrendelte a dioecesis gazdasági helyzetének, különösképp a püspöki birtokok felülvizsgálását. Május első hetében Pozsonyba, tartózkodási helyére hívatta birtokai képviselőit. A küldötteket kihallgatta, mintegy occonomica visitatiot végezvén; a vallomásokat május 8-án írásba foglalták. 143 A legtöbb birtok képviselője jelen volt. 135 Kecskemét város lt., Decimális iratok, 15., 16., 17., 18., 19., 20. szám. 136 OL Múzeumi törzsanyag, fasc. 1679/a. (Vadász Ferenc nyugtája, 1679. április 19. fin Ve/r/seg.j) l3/ OL Múzeumi törzsanyag, fasc. 1679/a. (Vadász Ferenc nyugtája, Fülek, 1679. május 2.; ezen a nyugtán nevét Vadas-nak írja.) 138 Kecskemét város lt., Decimális iratok, 29. szám. 139 Kecskemét város lt., Decimális iratok, 33. szám. 140 Kecskemét város lt., Decimális iratok, 31. szám. 141 Kecskemét város lt., Decimális iratok, 32. szám; SZILÁDY-SZILÁGYI 1863-1872, II. 384. 142 OL U. et C, 62-33., fol. 85-91. 14i OL U. et C, 62-32. (Examen Nunciorum ex infrascriptis possessionibus Eppatus Vac. et abbatiarum Pilisiensis et Ludaniensis missorum: ad Articulos interrogatorios, factum