Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

Ha a távozó vagy elhalt püspök helye nem lett mindjárt betöltve, pasztorizáció szempontjából nem jelentett változást, mivel a vikárius tovább vezette a megyét, azonban mind a birtokoltra, mind a jövedelmekre a kincstár rátette a kezét, és az utód kinevezéséig, illetve beiktatásáig a Icamara rendelkezett a püspökség minden vagyonával, jövedelmével, még a hátralékkal is. Az utód a kancellárián keresztül értesült kinevezéséről. Az új püspök, mint említettük, csak akkor lépett a jövedelmek élvezetébe, ha beiktatást nyert,

44 mivel a beiktatás adott neki erre jogot. A beiktatás azonban nem szokott megtörténni a kinevezéssel egyidejűleg különösen szünetelés (vacantia) alkalmával; az új püspök installálásáig a kamarához folyt be minden jövedelem, a kamara természetszerűleg késleltette a beiktatást, s a kinevezés után hetek, hónapok múlva rendelte el az installálást legtöbbször a püspök kérésére és a király utasítására. A kamara késedelmes eljárása a püspök jövedelmének csorbításával járt; ilyen esetben a püspök jogorvoslatért a királyhoz folyamodott, kérve a jogtalanul szedett, illetve visszatartott jövedelmének térítését. A király mindenkor utasította a kamarát a panasz lcivizsgálására és a kár megtérítésére. 2. Szuhay István püspök 1593. május 23-án nyerte kinevezését, de egy hónap múlva sem volt még beiktatva s így nem tudott megyéje jövedelméhez jutni a kamara késedelme miatt. Installálását Szuhay sürgette, s káráért a kamarát tette felelőssé, és 1593. június második felében a királytól kárának orvoslását kérte. Mátyás főherceg 1593. június 23-án utasítja a szepesi kamarát, gondoskodjék, hogy Szuhay püspöksége jövedelmét, mely őt leinevezése napjától megilleti, megkaphassa. Ugyanis Szuhay kinevezése előtt majd két évig (1591. augusztus 15-1593. május 23.) vakancia lévén a kamara szedte a püspökség jövedelmét.

45 A kamara e rendeletre 1593. július 31-én jelentette a királynak, hogy a vakancia alatt az 1593. évre bérbe adta a tizedeket 1600 forintért, ebből 600 forintot az egri káptalan kapott és 1000 forintot Prépostváry Bálint egri kapitány az ez évi járandóságai címén. Mátyás főherceg 1593. augusztus 27-én Szuhay ismételt kérelmére elrendeli a szepesi kamarának, hogy 1600 forint erejéig a püspököt elégítse lei vagy úgy, hogy az érdekeltek fizessék vissza a kapott összeget és máshonnan kárpótoltassanak, vagy tárgyaljon a kamara a püspökkel; azt azonban 44 Vö. OL Exped. cam., 1676. április, T. (Tyrnaviensi Tricesimatori), Nr. 2. 45 Mátyás főherceg rendelete március hónapot jelöli meg Szuhay váci püspöki kinevezése hónapjául, de ez elírás május helyett. (OL Cam. Scepus., Ben. mandata, 1593. június 23., Nr. 112. [258.]; OL Ben. res., 1593. június 23., fol. 136.: „[...] cum omnibusque suis proventibus et obvenientibus a Martio mense quo tempore a sua Maiestate eidem is collocatus est |...].")