Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

ságok útlevél nélkül eljárjanak, megakadályozzák adóidvetési munkájukat, beavatkoznak határldigazításokba, panaszolják az utóbbit Püspökhatvan, Püspökszilágy és Mogyoród (Pest megye) püspöld birtokok megbízottai 1668-ban Füleken. A kettős hatalom felszámolására irányuló szándék tükröződik a 17. század közepén a török területen élő magyar nemesség és papság helyzetének rosszabbodásában. A veresegyházi és szadai (Pest megye) kiküldöttek vallották Füleken 1668-ban, hogy addig a holdult nemes ember és a papok házához nem volt szabad töröknek menni, most nem csak hogy bemegy, ott addig tartózkodik, míg kedve tartja, arra kényszeríti őket, hogy török házasságokon megjelenjenek, régi szokás ellenére gazdálkodtat velük, és meg is veri őket. Szadaiak vallották 1668-ban, hogy a török birtokos papjukat, mivel munkájával nem volt megelégedve, „erősen meg [...] verte".

40 A kettős adózási rendszer megszüntetésére, illetve korlátozására irányuló törekvés egy évtized múlva vesztett merevségéből, a szigor enyhült az 1680-as években, s csak azon adók fizetése elé nem gördítettek akadályt, melyeket törvények rendeltek el. A magyar részről jövő önkényeskedés ellen tiltakoztak; erre jellemző az a levél, melyet a kecskemétiek, a nagykőrösiek és a ceglédiek kaptak 1684. január 6-án Budáról, Szelim Mehemed defterdártól. Úgy értesült, írja, hogy „Gács várábúl az Német Kapitántul kérnek quartély Pénzt [...] ez nem szokás, soha nem is volt, ne adgyátok, hatalmas Vezér Urunknak engedelme nincsen, ha attok, meghallya hatalmas vezér, az bírákat felkarózza [...], mert engedelem nincsen, soha szokás nem is volt." 1683. év őszén ugyanis a végekbe zsoldos hadakat szállítottak téli szállásra; ezek között hat lovas ezred élelmezése Pest, Nógrád, Heves vármegyére rovatott ld. A megyék, bár ekkor még török alatt voltak, kvártélypénz fizetésére köteleztettek; ezt tiltja Szelim Mehemed defterdár.

41 Nemcsak elősegítette, hanem előfordult, hogy még parancsolja is a török a magyar rendre történő adók fizetését. Budáról, 1683. július 31-én keltezett egyik levelében Murát aga, Ibrahim budai pasának „minden dolgaiban főgondviselője Kajmekámja", ezt írja a körösi, ceglédi, kecskeméti és más helységek bíráinak és esküdtjeinek: „Az mivel az nemes Vármegye impositiojábul (adóidvetés) tartoztok, megadgyátok."

42 2. A megszállás első éveiben a török tilalmazza a püspöld tizedek beszedését; említettük, hogy a Buda elfoglalását követő évben, 1542 őszén levélben közli e tilalmát a budai pasa a váci vár parancsnokával. 1547 után eny40 PURJESZ 1958, 178-179., 183-192.; vö. SZILÁDY-SZILÁGYI 1863-1872, VII. 346-347. 41 HORNYIK 1860-1866, II. 178., 419., III. 78-90., 317-331. 42 HORNYIK 1860-1866, II. 180-184., 397-398.