Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
MOLNÁR ANTAL: SZARKA GYULA ÉS MŰVE
lyamatos sorban jelennek meg a Szarka által is bőségesen idézett Pest és Nógrád megyei közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok regesztái. 81 Emellett az egyházmegye területének török kori történelmével foglalkozó helytörténeti, illetve gazdaság- és társadalomtörténeti munkák is számos egyháztörténeti vonatkozású adatot hoztak napvilágra. 82 Az elmúlt évtizedeinek kutatásainak szempontunkból legjelentősebb eredménye, hogy nagy biztonsággal el tudjuk helyezni a váci püspökséget a hódoltsági egyházmegyék rendszerében. Erre Szarka, miként azt a tájékoztatóban kifejezetten hangsúlyozta, megfelelő előmunkálatok híján még nem vállalkozhatott. Ma már teljesen világos: az oszmán uralom alá került váci püspökség intézményrendszere egyike volt a legtagoltabbaknak a hódolt Magyarországon. A Pozsonyban és Bécsben élő, a hódoltsági egyházmegyék címére kinevezett magyar püspökök a 17. század első harmadától kezdve megszervezték egyházmegyéjük hatékony adóztatását, és egyre nagyobb figyelmet szenteltek a rájuk bízott hívek vallási igényeinek is. Hódoltsági képviseletüket püspöki helynökök (vicaiii générales in spiritualibus) kinevezésével biztosították. A váci és egri püspökök egy-egy hódoltsági plébánost, a pécsi püspök a pécsi, a veszprémi pedig az andocsi jezsuita misszió elöljáróját, a csanádi püspök a szegedi ferences kolostor gvárdiánját bízta meg ezzel a feladattal. A kalocsai érsekek gondoskodtak a legkevésbé egyházmegyéjükről: ők hol a pécsi jezsuiták és a szegedi ferencesek közül választottak vikáriust, de találunk raguzai papot és bosnyák ferencest is ebben a feladatkörben. Az esztergomi érsekek és a zágrábi püspökök a boszniai ferences provincia tagjai közül állítottak hódoltsági helynököket: az esztergomi főpásztor a budai rendház elöljáróit, a zágrábi pedig a velikai kolostor gvárdiánjait. A vikáriusok feladatai a lelkipásztori ellátás megszervezésén di dica- és dézsmajegyzékei. Budapest, 1995. (Előmunkálatok Pest Megye Monográfiájához 1.) 1 I 1-209. BOROSY András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 16381711. I. 1638-1644, 1656-1665. Budapest, é. n., II. 1666-1680. Budapest, 1984., III. 1681-1697. Budapest, 1985. (Pest Megyei Levéltári Füzetek 6, 7, 10.); BOROSY András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. I. (15891660). Budapest, 1998.; BOROSY András, KISFALUDY Katalin, SZABÓ Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. II. (1661-1720). Budapest, 1999. (Pest Megyei Levéltári Füzetek 27, 30.); TÓTH Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái (1652-1656). Salgótarján, 2001. (Adatok, Források és Tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29.) VASS Előd: Vác a török korban. In: Vác története I. Szerk. Sápi Vilmos. Szentendre, 1983. (Studia Comitatensia 13.) 77-119.; JAKUS Lajos: Vác török kori történetének írott forrásai (1543-1686). In: Váci Könyvek 4. Vác, 1989. 29-105.; Uő: A töröktől megszabadított Vác 1596-1622. In: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Farkas Rozália. Szentendre, 1995. (Studia Comitatensia 25.) 1-75.; SUDÁR Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből. Századok 139 (2005) 791-853.
