Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
MOLNÁR ANTAL: SZARKA GYULA ÉS MŰVE
termékének tekintette: „E vázlat voltaképp függeléke a törökkori váci püspökség egyházkormányzatát, gazdasági helyzetét és birtokviszonyait figyelő, hosszas kutató munkám összegzésének" - írta könyve „tájékoztatójában". Műve értékét, vázlatossága ellenére, abban látta, hogy elődeitől, különösen a korábbi történeti névtárat összeállító Chobot Ferenctől eltérően nem a kiadott munkák, hanem elsősorban ismeretlen levéltári forrásanyag alapján dolgozott. Már ez a műve is teljesen magán viseli valamennyi későbbi kötetének sajátosságait: a minimális szöveges rész mellett gyakorlatilag egy adattárat tett közzé, ahol minden érdemi információt a lábjegyzetekben zsúfolt össze. 1943-ban nyomdakészen állott következő, immár kutatásait reprezentatív módon összefoglaló munkája a váci egyházmegye és püspökeinek török kori történetéről, amely azonban a háború miatt csak négy év csúszással látott napvilágot. 67 Ez a műve az egyházmegye történeti sorozatában jelent meg, Félegyházy József sorozatszerkesztőnek a szerzőt méltató előszavával. A pap-történész hangsúlyozta Szarica múlhatatlan kutatói érdemeit, „a középkori könyvíró szerzetesek önmegtagadó kitartását és ideális lobogású aszketizmusát elérő, ha nem felülmúló, fáradságot nem ismerő kutató munkáját" és a műveiben felhalmozott hihetetlen forrásanyagot. Ugyanakkor szükségesnek tartotta hangsúlyozni, „hogy e művében csakúgy, mint már történeti földrajzában is, [aj szerző történetírói főereje nem abban áll, hogy a felkutatott anyag köré épített mondanivalói bőségével és csiszoltságával tündököljön, hanem inkább, hogy a források lelőhelyeinek minél teljesebb és tökéletesebb felkutatását és megjelölését nyújtsa. Szerző is nyújt anyagfeldolgozást, ezt azonban lakonikus rövidséggel intézi el, megelégedvén a történeti tény egyszerű regisztrálásával." Nyilván nem véletlen elszólás Félegyházy részéről, hogy a kötetet az előszóban egyszerűen csak „forrásmutatónak" titulálta. 68 Arra azonban már a dicsérő sorok sem térnek ki, hogy a könyv nyomdai költségeit teljes egészében ezúttal is a szerző állta. 69 Szarka utolsó, nyomtatásban megjelent művének kiadása végül egy véletlen szerencsének köszönhető. Már az előző kötetben jelezte, hogy Vác egyházi intézményeinek török kori sorsát önálló kötetben kívánja majd megjelentetni, erre viszont az egyre súlyosbodó politikai helyzetben nyilván SZARKA Gyula: A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában. Vác, 1947. (Vácegyházmegye Múltjából IV.) A kötet elején található köszönetnyilvánítás alapján az alábbi történészekkel és levéltárosokkal állt még szakmai kapcsolatban: Zákonyi Mihály, Garzó József (Kecskemét), Juhász Kálmán (Kübekháza), Fekete Lajos, Fekete Nag}' Antal, Bakács István, Vácz Elemér. Ez utóbbitól a hagyatékában három levél található (Budapest, 1936. augusztus 13., Újpest, 1936. november 14., Újpest, 1936. december 2.) Ez Félegyházy Józsefnek Péter)' József váci püspökhöz írott leveléből derül ki (Vác, 1947. október 17.) Váci Püspöki és Káptalani Levéltár (a továbbiakban: VPKL) 7327/1947.
