Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

bb) A főpapság állásfoglalása a tizedek lefoglalásával szemben A királynak, mint említve volt, a törvények biztosították a tizedbérleti elsőbbséget. Mivel a császár-király ellenszolgáltatás nélkül szerette volna a tizedeket megszerezni, ezért a magyar kamarához azt a kérdést intézte 1566ban, hogy nem volna-e lehetséges „alkalmasabb bérleti módot" megállapítani. Közölte, hogy a tizedeket az ország fenntartására szándékozik fordítani, megjegyezvén, hogy a püspökök, kiknek megyéi megszállás alatt vannak, megyéikbe nem mehetnek, főpapi kötelezettségeiknek nem tehetnek eleget, tizedeiket is csak katonai segítséggel tudják beszedni, a véghelyek fenntartásához nem járulnak hozzá. A kamara észrevette, hogy a lcirály e jövedelmeket ellenszolgáltatás nélkül szeretné, azért 1566. május 5-i felterjesztésében azt javasolta, hogy a csanádi, pécsi, váradi és a váci püspökök, mivel csak a címet viselik, és sem egyházi, sem országos szolgálatot nem végeznek, azt a jövedelmet sem érdemlik meg, amit püspöki birtokaikból élveznek, őfelsége a tizedeket bérfizetés nélkül elveheti tőlük, és a véghelyekre fordíthatja. A Icamara a törvényekben jogalapot is keresett abból kiindulva, hogy a törvények elrendelik a főpapoknak, hogy mind jószágaik, mind tizedjövedelmeik arányában bandériumokat állítsanak lei és a véghelyeken katonákat tartsanak. Azt ajánlotta, hogy ezek teljesítésére a főpapokat fel kell szólítani, s ha e felhívásnak nem tesznek eleget, úgy „a lcirály aképp rendelkezhetik, amint az ország és a korona java követeli." A kamara azonban tudta, hogy a püspökök a tizedek elvételébe nem fognak belenyugodni, azért azt is javasolta, hogy a lcirály kárpótlásul mérsékelt díjat utaljon lei részükre. Nem így történt; a király 1566 után úgyszólván évről évre igénybe veszi a tizedeket a dézsmák tulajdonosaival megállapított bérért. A főpapok azonban nehezen vagy egyáltalán nem tudnak a bérösszeghez hozzájutni. A tizedek ügye országos lesz; 1578-ban a rendek kérték a királyt, ne engedje, hogy a decimákat a Icamara vagy bárki más ingyen lefoglalja, hanem a főpapoknak a tizedek szabad bérlési jogát a törvények és a kialakult gyakorlat értelmében biztosítsa. A rendek felterjesztésüknek erre a részére feleletet nem kaptak.

1137 A főpapok a 16. század vége felé állást foglaltak tizedeik állandó és sokszor önkényes igénybevétele ellen,

1330 s nem egyszer tapasztalnia kellett a kamarának, illetve a Királynak, hogy a főpapok mennyire nem szívesen veMOE VI. 197., 244.; FRAKNÓI 1895, 259-260. Minden bizonnyal ezt a célt szolgálja Pethe Márton váci püspöknek 1682. június 13-án az esztergomi káptalan előtti tiltakozása, mely szerint felemeli szavát a püspöki birtokok és jövedelmek lefoglalása ellen. (EPL Esztergomi káptalan lt., lib. 7., fol. 104.; vö. BÉKEFI 1891-1892, II. 17., 322.)