Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT
BB) A ldrály (Icamara) mint tizedbérlő aa) A tizedek bérbevételével kapcsolatos kamarai eljárás A tizedeket bérbe vehette a ldrály is; elsőbbségét a földesurakkal szemben törvények biztosították, ha a bérbevétel honvédelmi célokat szolgált. A bérbe vett tizedeket ugyanis a királynak végvárak fenntartására kellett fordítania. 1329 A bérbevételi elsőbbség azonban csak azokra a tizedekre vonatkozott, melyek végvárak közelében voltak; távolabbi tizedeknek kamarai célokra történő bérbeadására a püspök nem volt kötelezhető (1569: 27., 1574: 22. tc). Ezeket a tizedeket a kamarai (királyi) tisztviselő le nem foglalhatta, bérbe nem vehette, Idvéve ha azt a püspök akarta, és az érdekelt földesuraknak nem volt ellene kifogásuk. A kamara azonban ezt nem tartotta be; az igénybevétel kiterjedt sokszor a püspöld megye összes tizedeire. 1330 Máskor csupán a tizedek egy részére, teldntet nélkül arra, hogy azok végvárak közelében vannak-e. A tizedek a végek ellátásának legfőbb forrásai. A ldrály, illetve a kamara a legnagyobb bérlő, de egyben a legrosszabb adós is. A tizedek bérbevételével a ldrály rendszerint a pozsonyi kamarát bízta meg, de 1567 után a szepesi kamara is kap megbízást; ennek alapján a kamara tárgyalt a püspökkel vagy megbízottjával. A bér kerek összeg szokott lenni. A bérbevételről a kamara értesítette a megyét, s ezen keresztül értesülnek a földesurak. A kamara a tizedeket vagy természetben szedette vagy pénzben váltatta meg; néha a tized egy részét természetben, más részét pénzben követeli. De sem a pénzbeni szolgáltatásnál, sem a váltságösszeg megállapításánál a kamara nem járt el önkényesen; a váltságolásnál az előző évi pénzteljesítmény tétetett a hely kötelezettségévé. A bérbevétel egy évre szólt. A bérbevételi idő Szent György-nap, ekkor kötik meg a szerződést. A kamarának volt bizonyos formulája, melynek alapján készült a bérbeadásra vonatkozó megállapodás. 1331 A megegyezés után a püspöld megbízottól a kamara embere megkapta a bérbe vett helyek 1329 1548:61., 1563:68., 1569:27,29., 1574:22., 1606: 18., 1647: 95. tc; MOE V. 225-226. 1330 Sennyey püspök írja a pozsonyi kamarának 1624. június 23-án: nemcsak a szóban forgó két község (Szokolya és Jenő [Diósjenő, Nógrád megye]) állanak rendelkezésre, hanem egész megyék tizedei is, ha azt törvényes időben bérli a szokásos összegért. (OL Litterae ad cam. Pos. exaratae, ser. L, fasc. 8. [Sennyey István a pozsonyi kamarához, Bécs, 1624. június 23.]) 1331 Vö. OL Exped. cam., 1616. május 20., F., Nr. 83.