Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT
jánál Füleken, 1680. április 16-án letétbe helyezte. 1303 A hivatkozott törvénycikk úgy rendelkezik, hogy ha a földesúr az árendát Szent György-nap körül az árendátornak felkínálja, és az nem fogadja el, azt a földesúr az alispánnál letétbe helyezheti és a dézsmát szabadon beszedheti, kivéve ha a hely tizedét valamely vár fenntartására a lcirály már igénybe vette. 1304 Miért nem fogadta el Dány tizedét Farkas árendátor a földesúrtól, a letétbe helyező okirat nem említi; valószínűleg nem neki akarta a püspöld megbízott a tizedet bérbe adni. Előfordult, hogy a földesúr a hely tizedének árendálásával elkésett, s a törvényes időn túl igyekezett jogát érvényesíteni. Az 1658. év közepén panaszt tett Pest megyénél Farkas György bujáid vicekapitány Subies Pál ellen, hogy akadályozza Tápiószentmárton (Pest megye) lakosait abban, hogy a tizedeket, melyeket bérbe vett, neld fizessék. A megye 1658. július 4-én tárgyalta a panaszt; Farkas kapitány bejelentette, hogy a hely tizedét az 1546: 55. és az 1647: 95. tc. alapján bérbe vette az 1658. évre, és így Subies eljárása jogtalan. Subies tiltakozott Farkas vádja ellen, állította, hogy jogosan járt el, mikor eltiltotta a szentmártoniakat a tizedek megfizetésétől, mivel Farkas kapitánynak erre az évre nincs joga a község tizedeihez. 1305 Hasonló történhetett 1665-ben Keglevich Miklós Pest megyei földbirtokossal. Keglevich ugyanis 1665. szeptember 11-én a megyegyűlésen tiltakozott Horváthi János udvarbíró árendátor és Szebeni János ecsegi plébános eljárása ellen, kik úgy rendelkeztek, hogy Keglevich jobbágyai (bizonyosan Ecseg [Nógrád megye]) lakosai) a tizedet nekik, s ne Keglevichnek fizessék. Keglevich kijelentette, hogy ha Horváthi és társa az ő jobbágyai károsításával nem hagynak fel, törvényes útra fogja terelni panaszát, egyébként a szokásos árendaösszeg az árendátor rendelkezésére áll. 1306 Ha az udvarbíró önkényesen egy hely tizedét nem a földesúrnak adta bérbe, az az udvarbírót perbe fogta, s ha az udvarbíró eljárásának jogszerűségét elfogadhatóan bizonyítani nem tudta, pervesztes lett, s köteles volt a hely tizedét a földesúrnak a szokott árendáért bérbe adni még arra az évre. Ilyenféle lehet az oka 1652-ben Újszász (Pest megye) tizedei miatt az udvarbíró és Újszász földesasszonya, Battik János özvegye közötti perlekedésnek. 1307 Ugyanebben az évben (1652) Csege (Csekekáta, Nagykáta) és Szentmártonkáta decimái miatt pert indít ICátay Ferenc földesúr, mivel 13(13 OL Múzeumi törzsanyag, fasc. 1680/a. (Id. Michalek Miidós alispán bizonyítólevele.) 1304 1647: 95. tc; vö. 1569: 27., 1574: 22. tc. 1305 PML Közgy. jkv., 1657-1664. kötet, 1658. évnél 77-78. 1.; vö. OL Miscellanea, Nr. 3., Deeimalia, fasc. 1., Nr. 81. 1306 PML Közgy. jkv., 1664-1669. kötet, 1665. évnél 32.1. 1307 PML Elenchus protestationum (1630-1848), 1652. évnél fasc. L, Nr. 1.