Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

A török földesúri és állami terhek a 17. század derekán erősen nőnek, a század 60-70-es éveiben főleg Újvár eleste után ugrásszemen emelkednek. Ez annak a Habsburg-politikának eredménye, mely a vasvári béke után a török kizsákmányolás fokozását lehetővé tette. A szétzüllesztett és így széteső végvárrendszer nem volt alkalmas arra, hogy nyomást gyakoroljon a török önkényeskedés csökkentésére. A Habsburg-politika kiszolgáltatta a török terület magyarságát a megszállók önkényének, ez a török terhek emelkedésének az oka. A török földesúri és állami terhek súlyosbodása veszélyeztette, sokszor lehetetlenné tette a magyar részre történő adózás teljesítését. A hódolt parasztok ugyanis a szolgáltatások miatt nem tudtak eleget tenni magyar rendre eddig teljesített kötelezettségeiknek.

1245 Jövedelmet jelentett a török földesúrnak a falujában elhalt vagy annak határában talált halott is, mivel utána díjat fizettettek a faluval. 1668-ban egyöntetűen vallják Vác, Üllő, /alsónémedi, Püspökszilágy, Tárcsa, Veresegyház, Szada megbízottjai, hogy akármi névvel haljon is meg az ember, díját megveszi a török.

1246 Ismeretes, hogy a nős férfiak is adó alá estek; 1578-ban Szadán 1 forint 25 dénárt fizetnek a szultán részére.

1247 A török földesúr nem lakott birtokán, hanem olyan helyen, hol biztonságban érezhette magát; ritkán jelent meg falujában, személyzete azonban annál gyakoribb látogatója volt a falunak. Több helyen a török birtokosnak van bizalmi embere, lei érdekeit szolgálja, aki ezért bizonyos előnyöket élvezett. Ezt török bíró (iudex pro Turca) néven említi az 1578. évi urbárium, míg a püspök emberének püspöki bíró (iudex pro Episcopo) volt a neve. Mogyoródon 1578-ban Lukács (Lwkach) Bálint a török bíró, Baráth Benedek pedig a püspök megbízottja, a püspök bírája.

1248 Amíg a püspök részére történő tizedfizetés alkalmával csak egyes birtokok voltak ajándék szolgáltatására kötelezve, addig a török minden helytől kívánt ajándékot adófizetés alkalmával és sok más alkalommal és címen is. A török az ajándék követelését nagy hozzáértéssel gyakorolja; e kötelezettséget súlyosbította, hogy ajándékot követeltek maguknak a különféle hivatalt betöltők vagy tisztséget viselő török úr inasai és személyes szolgálatte" • • 1249 VOl IS. 1245 Vö. PURJESZ 1958, 183. 1246 PURJESZ 1958, 188., 190., 193-195. 1247 OL U. et C, 62-33., fol. 31.; 62-33., fol. 7. 124ii OL U. et C, 62-32., fol. 33.; 62-33., fol. 76. 1249 A török birtokos zsarolásáról a püspöki birtokokon kívül panaszkodnak 1668-ban más Pest megyei faluk (Apostag, Dömsöd, Izsák, Lacháza, Mácsa, Monor, Nagykáta, Pataj, Szecső, Szentkirály [Kecskemét határában], Szentmártonkáta, Tóalmás, Zsámbok) is. (PURJESZ 1958, 175., 177., 186., 188., 190., 192-194., 196-199.)