Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

1668-ban egyöntetűen panaszolják Püspökszilágy, Veresegyház lakosai, hogy a török szántat, vettet, majorkodtat velük. A török birtokosok majorkodása nem Vác környéki specialitás; a török urak gazdálkodása megfigyelhető a 16. század harmadik negyedében, de annak általánossá válása csak a 17. század második felében következett be. A gazdálkodás mértéke gazdasági tájegységenként is időben változik. A török birtokosok gazdálkodásából következtetve helyesen állapítja meg Purjesz István, hogy a 16. századi török birtokrendszer a 17. század második felében bomlást mutat: a birtoklás elveszti ideiglenes jellegét, a földesúr és a birtok kapcsolata szorosabbá válik. A birtokok ugyanis, melyeket a török állam a 16. század második felében kiosztott katonáinak és tisztviselőinek, nem voltak elidegeníthetők, az adományozás ideiglenes, jellege visszavonható, addig a 17. század második felében a birtoklás megszűnik ideiglenes jellegűnek lenni, a török urak adják, veszik birtokaikat.

1233 A 17. század közepén találkozunk a birtok teljes vagy részbeni elidegenítésével; a török földesúr elzálogosítja, bérbe adja vagy eladja birtokát. Ez az eljárás még a 16. században tilos, de a 17. század első felében már általánossá kezd válni és a folyamat a 17. században elérkezik a teljes átörökölhetőséghez. Veresegyház megbízottai Csóti János, Borbély (Barnbélj) Gergely és Csete István 1668-ban vallják, „hogy rendszerént való török urok sok ízben eladja őköt más töröknek, azon török peniglen mindaddig sarcoltatja s mindenféle munkára erőlteti őköt, valamíg azon pénze lei nem telik, leit érette adott, minden rend és szokás lcívül való adózással terhelvén őköt [...]'

234 Sok gondot okozott a jobbágynak a török földesúri és állami robot. A 17. század hatvanas éveiben a török, mint az olvasható az 1668. évi Pest megyei vizsgálati jegyzőkönyvben, több helyen a szokott adókon leívül „rettenetes, hallatlan, leimondhatatlan kézbeli munkával és sanyarúsággal terheli az szegénységét, úgymint [...] Nógrádban házakat építtetvén az szegénységgel", de tették ezt másutt is.

1235 A munkaszolgáltatás követelése megfigyelhető már a 16. század végén. Robotot követelnek Tárcsától, a sápiaktól, utóbbiak megváltják 2-3 forinttal. Súlyosan nyomta a jobbágyokat az állami robot. Az 1660-as években sok gyalogmunlcást lcívántak tőlük; a szadaiaktól 1668-ban „szakadatlanul télben, nyárban" követeltek Újvárba, Budára munkásokat.

1236 1 6 6 3-ban a váciak „előszámlálhatatlan mindenféle munkával [...] terheltetnek az régi szokás ellen";

1237 a püspökszilágyiakat is „mindenféle munkával" sújtották 1233 PURJESZ 1958, 175., 185., 190. 1234 PURJESZ 1958, 175., 179. 1235 PURJESZ 1958, 175., 185. 1236 PURJESZ 1958, 188. 1237 PURJESZ 1958, 195.