Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

Megnehezedtek a Pest és Nógrád megyében lévő váci püspöki birtokok napjai Pethe Márton püspök idejében (1582-1587); adójukat Pethe kíméletlenül növelte. Ez Vác város, Verőce, Bercel, Sáp, Cselőte, Csörög, Kalló, Kosd, Naszály, Püspökhatvan, Püspökszilágy helyzetét erősen érintette. Borsosberény adója 1582-ben kétszeresére emelkedik. Pethe utódja Máthéssy István (1587-1591) néhány falu (Bercel, Sáp) terhein könnyített, leszállította az adójukat. Máthéssy püspök halála (1591. augusztus 14.) után nem töltötték be a püspökséget, a kamara gazdálkodott. A változást felhasználta Vác városa, Verőce, Kosd, Bercel, Cselőte (Nógrád megye), Püspökszilágy, Naszály, Csörög (Pest megye), és 1592 nyarán adócsökkentést kértek a Icamarától, mely július közepén kérelmüket a váciak levételével teljesítette. A faluk 1592. augusztus vége felé írást kértek a kamarától, mellyel igazolni tudják adójuk leszállítását. Attól félnek, mint kérvényükben említik, ha visszakerülnek a püspök-földesúr hatalma alá, írás hiányában a régi összeget követelik tőlük. „Törvénytelen, és zokatlan adokath" nem csak Márton püspök vetett ki, írták a Icamarának, megtették ezt más püspökök is. Adójukat 1592-ben sem tudták kifizetni, s a kamara elnézését kérték, azzal mentegették magukat, megtörtént ez a püspök idejében is. Adócsökkentési kérelemmel fordultak a kamarához 1592 augusztusában Kalló, Sáp és Püspökhatvan lakosai is. Állandóan lei vannak téve a török bántalmazásának, és sok baj is sújtotta őket, írták volt a kamarának, ezért kérik adójuk leszállítását. A Icamara kérésüket is méltányosnak találta, cenzusadójukat csökkentette, és utasította 1592. október 3-án Beicsy János csábrági kapitányt, kinek felügyelete alá tartoztak eldcor a községek, hogy a szegényebb falunak 10 forintot, módosabbnak pedig 5 forintot engedjen el az adóból.

991 s) A részbirtokok adófizetése A váci püspök három helyen, Szadán, Veresegyházon (Pest megye) és Borsosberényben (Nógrád megye) részbirtokos volt. nek nem tesznek eleget, arra kényszeríteni fogja őket, sőt meg is fenyegette a jobbágyokat, melyről az udvari kancellária is tudomást szerzett. Még két év múlva is viszálykodik Draskovich a pornói jobbágyokkal, akik 1635 tavaszán feljelentették a királynál. A püspök 1635 júniusában az udvari kancellária támogatását kérte, hangoztatva, hogy törvényesen járt el a jobbágyokkal szemben. A kancellária véleményt kért a magyar kamarától, mely 1635. július 4-én jelenti, hogy a jobbágyokat utasítani kell kötelezettségeik teljesítésére. (OL Acta eccl. cam., 21-55., 56.) 1 Kútfők A birtokok adósummája című résznél. (OL Exped. cam., 1592. július, J., Nr. 89., október, ]., Nr. 92.; OL Városi és kamarai iratok, Fol. Lat. 1233.; OL Múzeumi törzsanyag, fasc. 1592. I Beicsy János a pozsonyi kamarához, Csábrág, 1592. szeptember 11.]; JERNEY 1840, VIII. 314-315., 318-319.)