Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

e rendelkezések ellenére sem hagyták abba a lakosok zaklatását, s azok ismét a kamarához folyamodtak; meg is nevezték bántalmazóikat Mányoki (Manioki) Péter és Görbe (Georbe) Máté kanizsai katonák személyében, akik még azok útját is megnehezítették, akik Győrbe iparkodtak, hogy kötelezettségeiknek eleget tegyenek, nem is beszélve arról, hogy magában a községekben állandóan hatalmaskodnak velük, jobban, mint a törökök, jelentették a kamarának 1591. december 14. előtt. A kamara december 14én a királytól a visszaélések megszüntetését kérte, s hogy az uralkodó utasítsa a kanizsai kapitányt, tiltsa el katonáit a püspöki birtokok (Ete [Ethe], Decs [Dech], Pilis, Bátaszék [Bataszek], Nik [Nick], Lángfő, Szilágy [Sziagi], Mórágy [Moragi], Kesztölc [Kesztölcz], Kürtös, Nyiró [Nirszo], Szaka, Ebes, Oldány [Odan], Kemecse [Kemethie], Giozlue, Kövesd [Keovesd] és Újfalu) sanyargatásától.

955 Ernő főherceg a kamara kívánságának 1592. január 2-án eleget tett; elrendelte Geréczy kapitánynak, hogy a püspöki birtokok lakosainak zsarolásától tiltsa el katonáit, nevezetesen Mányoki (Manioky) Péter és Görbe Máté végbelieket, akiktől a falvak sokat szenvednek, s akik a lakosokat kötelezettségeik teljesítésében állandóan zavarják, s azok többször nem is tudnak eleget tenni kötelezettségűiének. E rendelkezés másolatát a kancellária megküldötte a kamarának január 9-én.

956 Geréczy kapitány 1592. január 28-án vette a lcirály parancsát és január 31-én tett jelentést. Három parancsot kapott e tárgyban, jelenti, és ez a harmadik január 28-án érkezett hozzá. Mindhárom parancsban szó van a váci püspökség falvainak a végbeliek részéről történt bántalmazásáról. O, amint az első parancsot megkapta, fejvesztés terhe alatt megtiltotta a rendeletben külön is említett katonáiénak, Mányoki Péternek és Görbe Máténak, de másoknak is, akiket egyben meg is fenyített, hogy ezentúl a püspöld falvak lakosainak akár otthon, akár útjukban kárt okozzanak. Bizton állítja, hogy ettől az időtől fogva nevezettele részéről semmi sem érhette a lakosokat, s ha mégis baj érte őket, a tettesele a végele kóborló leatonái lehettek. A ldrály a viceleapitány jelentését eredetiben közölte február 15-én a kamarával.

957 Hiába volt a ldrály szigorú rendelete, a faluk csak egy időre szabadultak meg a végbeiieletől. Pár hét múlva újból panaszkodnak a kamaránál, mely május 21-én erről a királynak jelentést tett, kérve a főherceget, nyújtson védelmet a sanyargatott lakosoknak.

958 Ugyanekkor továbbította az uralkodóhoz a leamara a falvak lakosainak abbeli kérelmét is, hogy annak a 5 OL Exped. cam., 1591. december, V., Nr. 8. 6 OL Ben. res., 1592. január 9., fol. 10. 7 OL Ben. res., 1592. február 15., fol. 39. H OL Exped. cam., 1592. május, G, Nr. 79.