Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
MOLNÁR ANTAL: SZARKA GYULA ÉS MŰVE
történészek egyik fontos képviselőjének számított, amelyet jól mutat, hogy a Regnum első kötetébe a professzor bevezető gondolatai után ő jegyezte a programadó tanulmányt. 16 A váci sorozatban összesen öt kötet jelent meg, de mivel két kötetben kettő, illetve három önálló értekezés is olvasható, ezért a sorozat részeinek száma igazából nyolc darab. 17 Az egyházmegye múltjával foglalkozó szerzőknek, akik Szarka és Félegyházy kivételével valamennyien a teológiai doktori disszertációjukat publikálták a sorozatban, nem kellett járatlan utakat taposniuk, hiszen a püspökség erre az időszakra már jeles történetírói hagyománnyal rendelkezett. Pray György elhíresült vitapartnere, a piarista Desericzky Ince János már a 18. században elkészítette a püspökség históriáját, 18 a 20. század elején pedig Chobot Ferenc romhányi plébános összeállította az egyházmegye máig sokat forgatott történeti névtárát. 19 Vác püspöki székváros jellege miatt az általánosabb érdekű helytörténetírás is szorosan kötődött a püspökség múltjának kutatásához, elég legyen itt csak Karcsú Antal Arzén ferences szerzetes várostörténetére utalni. 20 „A nem-katolikusok minket messze meghaladó, nagylendületű ilyirányú munkálkodása és Győr, Szombathely, Veszprém szép példaadása mellett Alföldünk nagymúltú egyházmegyéjének sem szabad elmaradnia" - indította útjára a sorozatot Félegyházy 1941-ben. 21 Az országos és helyi szinten ígéretesen induló, alig egy-két évtized alatt nagyon jelentős eredményeket hozó egyháztörténeti kutatómunka a második világháború után megakadt, majd néhány éven belül minden publikációs lehetőség megszűnt, az egyháztörténettel foglalkozó tudósok és papok 1945, és különösen 1948 után szellemi és egzisztenciális értelemben is igen nehéz helyzetbe kerültek. A magyar tudományos élet szovjet rendszerű átalakításával a legtöbben elvesztették állásukat, évtizedekre szilenciumra kényszerültek, de még a legszerencsésebb esetekben is csak szinte teljes 16 FÉLEGYHÁZY József: Katolikus történetszemlélet és egyháztörténetírásunk feladatai. In; Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv I. Budapest, 1936. 7-31. 17 Vácegyházmegye Múltjából I.: NAGY J. Győző, KLEKNER Tibor: A két Althann váci püspöksége 1718-1756. Vác, 1941. (NAGY József Győző: Gróf Althann Frigyes Mihály bíboros váci püspök I 1718-1734], 21-80.; KLEKNER Tibor: Gróf Althann Károly Mihály váci püspök [1734-1756], 81-121.); Vácegyházmegye Múltjából IL: FÉLEGYHÁZY József: A váci püspökség a tatárjáráskor, RAJZ Mihály: A váci egyházmegye a török uralom végén, LANCZ Kálmán: Dvornikovits Mihály váci püspök. Vác, 1943.; Vácegyházmegye Múltjából III.: LAJTOS József: Gróf Migazzi Kristóf váci püspöksége. Budapest, 1942. A IV. és az V. kötet Szarka munkája, lásd a 67. és a 71. jegyzeteket. 18 Josephus Innocentius DESERIC1US: História episcopatus, dioecesis et civitatis Vaciensis. Pestini, 1770. 19 CHOBOT Ferenc: A váci egyházmegye történeti névtára. I—II. Vác, 1915-1917. 20 KARCSÚ Antal Arzén: Vácz város története. I-IX. Vácz, 1880-1888. 21 FÉLEGYHÁZY József: Tájékoztató a „Vácegyházmegye Múltjából" sorozat megindításához. In: NAGY, KLEKNER: A két Althann, i. m., 13.
