Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
MOLNÁR ANTAL: SZARKA GYULA ÉS MŰVE
MOLNÁR ANTAL SZARICA GYULA ÉS MŰVE Az évtizedekig kallódó, majd sokszor teljesen váratlanul előbukkanó kéziratok kiadásakor közzétevőik szinte kötelező jelleggel hivatkoznak a könyvek sajátos sorsára. Ebben az esetben is teljesen jogos lenne a libellumok forgandó szerencséjének felemlegetése, hiszen, mint azt Horváth Ferenc előszavából és Kéringer Mária beszámolójából megtudhattuk, Szarka Gyula könyve sem a királyi úton jutott el az olvasóhoz. Ennek a munkának az esetében még az ilyenkor szokásosnál is kacskaringósabb ösvény vezetett a megjelentetésig, elsősorban azért, mert a kézirat létezéséről sem a helyi, sem pedig az országos szakmai közvélemény nem tudott. Jómagam több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdtem hozzá a hódoltsági magyar katolikus egyházi intézményrendszer történetének feldolgozásához, munkámban a váci egyházmegye históriája a földrajzi helyzet és az intézményes struktúrák szervezettsége okán is kiemelt helyet foglalt el. Kutatásaim során számos forrásőrző intézményben megfordultam Budapesten és Vácott egyaránt, és míg minden szakember elsőként Szarka Gyula munkásságára hívta fel a figyelmemet, addig soha senki nem említette, hogy léteznék egy olyan kézirat, amelynek címe - nem mellesleg - az általam készítendő tanulmány témájára kísértetiesen hasonlít. 1 Éppen ezért engem a Szarka-hagyaték, és benne az itt közzétett mű előkerülése legalább olyan, ha nem nagyobb meglepetésként ért, mint a felfedező Kéringer Mária levéltárost, valamint a hagyaték későbbi gazdáját, a jelen kötet kiadásának ügyét a kezdetektől lelkesen felvállaló Horváth Ferencet, Vác Város Levéltárának igazgatóját. Az ilyen váratlan és szerencsés leletek esetében persze mindig nagy a kezdeti lelkesültség, aztán sokszor kiderül: valójában aligha érdemes évtizedekkel később, teljesen megváltozott historiográfiai környezetben kiadni olyan műveket, amelyek immár sem szemléletükkel, de sokszor még a bennük felhalmozott adatmennyiséggel sem állnak meg a mai tudományosság mércéjén. Sok esetben a néhai szerzők által mozgatott forrásanyagot azóta többen felhasználták, sokkal korszerűbb szempontok szerint feldolgozták, sőt publikálták is, a késedelmes közzétételt pedig a kegyeleten és az elődöknek járó főhajtáson kívül semmi sem indokolja. Persze vannak markáns MOLNÁR Antal: Egyház- és birtokigazgatás a váci püspökségben a török korban. Fons 9 (2002) 249-271. Ugyanez megjelent: UÖ: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. Budapest, 2004. (METEM Könyvek 45.) 21-40.
