Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

akik vagy személyesen jelentek meg, vagy megbízottakat küldtek a bizottság által megjelölt helyre.

487 így történt a püspöld birtokoknál is; vagy a tiszttartó vagy az ügyész intézkedett, hogyha szükség kívánja, hogy a püspökség érdekeit képviselje. A bizottság tagjai, ha török területen kellett eljárniuk, salvus conductust kaptak, ezzel szabadon járhattak-kelhettek török és magyar részen egyaránt. a) Vitás volt a 17. század első éveiben Rád és Csörög (Pest megye) határa; utóbbi püspöld birtok lévén Almásy Pál püspök kérésére, Forgách Zsigmond nádor rendeletére 1612. július 4-én valószínűleg Vácon Vészi János Bars megyei esküdt jelenlétében Turóczi Miklós garamszentbenedeki konventuális közben jöttével 17 tanút hallgattak meg a rádiak által vitatott Gony (Gany) nevű föld hovatartozása ügyében; a tanúk egyöntetűen azt vallották, hogy a vitás terület mindig Csöröghöz tartozott, mely miatt a rádiak már a török bíró előtt is többször pereskedtek, de ez is Csöröghöz ítélte.

488 b) A váci püspök 1613 nyárutóján panaszt tett a nádor előtt, hogy (közelebbről meg nem nevezett) földjének egy részét Strucz Ferenc Nógrád megyei alispán jogosulatlanul használja. A püspöknek az volt a ldvánsága: mivel Pest megyének nincsenek bírái, a nádor rendelje el Dóczy István váci kapitánynak, hogy a vita tárgyául szolgáló földet vegye el az alispántól és bocsássa rendelkezésére. Úgy hírlett, hogy a kérelemnek a nádor helyt adott és végrehajtását elrendelte. Az eljárás ellen Nógrád megye 1613. szeptember 30-án tiltakozott, mivel a szóban lévő föld nem Pest, hanem Nógrád megyében van, annak pedig vannak bírái, kérte a nádort, utasítsa a püspököt, vigye panaszát törvényes útra, Dóczy István váci kapitánynak pedig rendelje el, hogy jószág erőszakos elvételétől tartózkodjék; egyébként az alispán felajánlotta a törvényes eljárást, de a püspök nem fogadta el.

489 c) Nógrád határa szomszédos volt Kernend (Nógrád megye) határával. 1634-ben súrlódás támadt a kéméndi erdő egyik része miatt a váci püspök mint Nógrád földesura és Bosnyák Tamás, Kernend földesura között. Mindegyik jogát tartotta a vitás erdőrészhez. A súrlódást 1634. január 14én úgy szüntették meg, hogy Horváth Mihály, Bosnyák Tamás tiszttartója és Hamarla Máté nógrádi plébános, Draskovich György püspök adminisztrátora, Nadányi Miklós, a nógrádi vár parancsnoka, Ludányi Simon kapitány, Komi János őrmester, Sallay Balázs, Hártó János hadnagyok előtt egyezséget, írtak alá, melynek értelmében a kéméndi erdő vitás részét kettéosztották.

490 7 Vö. PML Acta pol. miscell., fasc. 2. ( 1596 [ 1603-1670]), 1661. év, Nr. 5. 8 EPL Garamszentbenedeki kvt. lt., Caps. Metal., fasc. D., Nr. 19. 9 OL Acta Thurzó, fasc. 85., Nr. 28. 0 KARCSÚ 1880-1888,

1. 59-60., CHOBOT 1915-1917, 762.