Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

ELŐSZÓ

(akkor még) Vak Bottyán Múzeumhoz írt levelet egy másik kéziratának megjelentetési céljával. Keserűen jegyezte fel, hogy „Válaszra sem tartottak érdemesnek. Jellemző a Váci Múzeum érdeklődésére városa múltja iránt." A Vác a békekötések történetében (16-17. század) című kézirata ugyanúgy nem talált kiadóra, mint e jelen kötet anyaga. Egy-egy kézirat kiadása különösen problematikus lehet, ha annak megszületése és kiadása között évtizedek múltak el, s a szerző halála miatt már a személyes konzultáció nem lehetséges. Szarka Gyula kéziratának közreadásakor több szempontot is mérlegelni kellett. Alapvetően abból indultunk ki, hogy az eredeti kézirat szövegét, amennyire célszerű, nem módosítjuk, szerkezetén, a feldolgozás módszerén és stílusán nem változtatunk. A munkában említett, az 1960-as években használt településneveket is meghagytuk, mivel ezeket a névmutatóban azonosítottuk, illetve utaltunk a ma használatos alakra. Az általa idézett forráscímek és forrásidézetek a korban szokásos betűhív közlését is megtartottuk. Mégis szükség volt - a tartalmat nem érintő - változtatásokra, melyek a kötet használatát segítik elő. A kéziratot szöveg-, de nem betűhíven közöljük, s azon a következő esetekben változtattunk: - Javítottuk a nyilvánvaló gépelési és tartalmi hibákat, szükség esetén kiegészítettük, átfogalmaztuk a hibás, érthetetlen mondatokat. A lényegesebb beavatkozásokra a lábjegyzetben utaltunk. A szöveget a mai helyesírási szabályoknak megfelelően gondoztuk. - A különféle formában, helyesírással előforduló személy- és földrajzi neveket egységesítettük. A szerzői szövegben a személynevek többféle alakban is előfordulnak, ahogyan azokat Szarka Gyula a forrásokban találta, de a könnyebb azonosítás végett ezeket - pl. a sokféle változatban előforduló püspökök és nemesek neveit - a mára kialakult formában közöltük. A földrajzi nevek esetében pl. a Veresegyház településnév a szerző által fogalmazott szövegben „Veresegyháza"-ként, „Vörösegyháza"-ként is, vagy Verőce az akkori nevén „Nógrádverőce"-ként szerepel, de a kötetben egységesen a mai alakot használtuk. - Kiegészítettük és egységesítettük a jegyzetekben említett levéltári és szakirodalmi hivatkozásokat. Az előbbiek esetében a levéltári források pontos és ma használatos jelzetét is megadtuk külön konkordanciajegyzékben, az utóbbiaknál a hivatkozások egy másik, napjainkban elterjedt módját választottuk, ami megkönnyíti a nyomtatott források hivatkozásainak követését. - Esetenként magyarázó, kiegészítő vagy helyreigazító lábjegyzeteket közöltünk, és ezeket *-gal jelöltük. - Névmutatót (személynév, földrajzi név) készítettünk, amivel mindkét tulajdonnév-típus esetében növeltük a keresés eredményességét.