Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

kísérletet tett, hogy a vásárhelyieken megvegye a tizedet, de azok következetesen megtagadták a fizetést. Az udvarbíró 1630 tavaszán Gyöngyösi Nagy János (Nagy alias Gyöngyösi) nógrádi vicekapitánynak adta bérbe a vásárhelyi tizedeket; ezek azonban ez évben is megtagadták a fizetést, kijelentvén, hogy egyedül a Icamarától függnek, tizedeket sohasem fizettek, s Nagy János parancsának sem hajlandóak engedelmeskedni. Egyben jelentést tettek a kamarának, mely írt érdekükben Nagy Jánosnak 1630. augusztus 5-én Nógrádba, hogy a vásárhelyiek nyugtaianításával hagyjon fel, mindezek állításuk szerint sohasem decimáltak. A kamara Mihály-napig haladékot adott a vásárhelyieknek, megparancsolva, hogy e terminusra jelenjenek meg kamaránál Pozsonyban, és ott bizonyítaniuk kell igazságukat. Erről az intézkedésről a Icamara értesítette a váci püspököt is, hogy „ő is jussát produkálja, és bizonyítsa, hogy a váci püspökséghez ... tartoznak a dézsmával". A kamara ígéretet tett, hogy a bizonyítás eredményéről értesíteni fogja Nagy Jánost, akinek addig fel kellene függesztenie követelését.

363 1642-ben már rendesen fizetik a tizedet, mely 1643-ban 15 forint;

364 azóta szerepel Vásárhely a tizedkimutatásokban.

365 De nemcsak Vásárhely és Martonos tagadta meg a tizedfizetést, hanem Szeged is; a szegediek a 17. század első negyedében az udvarbíró követelésével szemben a kamarához folyamodtak. A kamara 1631. november 15-én kéri a püspököt, ne követeljen dézsmát a szegediektől, mivel azt sohasem fizettek, egyébként is a töröktől sokat szenvednek.

366 Draskovich püspök november 21-én a kamarával közölte, hogy az öt megyét magába foglaló váci egyházmegyében rendesen fizetik a dézsmát, így Csongrád megyében is, melyhez Szeged tartozik, de fizetnek a szabad királyi városok is minden ellenkezés nélkül. Elődei hibája, hogy a tizedeket nem kérték a szegediektől, ő azonban védi az egyház jogait, azoknak érvényt akar szerezni. Más kamarai helyek is, mint Martonos és Vásárhely, hasonló szabadságot akartak élvezni, megtagadták a tizedfizetést, írta a püspök, de a kamara tudtával tizedfizetési kötelezettségüknek már eleget tesznek. Kéri Draskovich a kamarát, ne lcívánja tőle, hogy hozzájáruljon az egyház jogainak csorbításához, inkább rendelje el, hogy a szegediek tegyenek eleget kötelezettségüknek, amint ezt a szabad királyi városok általában az országban az érdekeltek ellenkezése nélkül megteszik. Tudom jól, írja Draskovich, hogy a 63 OL Exped. cam., 1630. augusztus, J., Nr. 18. M THALY 1885-1892, I. 180; vö. SZEREMLEI-TEREH 1927, I. 79. 65 SZEREMLEI-TEREH 1927, I. 79., SZEREMLEI 1900-1913, III. 128. 66 OL Exped. cam., 1631. november, E., Nr. 46. A kamara 1641. május 16-án utasítja a mezőszegedieket, bog)' Tápé határaira vonatkozó okmányokat adják vissza a tápéiaknak. (OL Exped. cam., 1641. május, O., Nr. 14.)