Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT
kat megvédelmezhessék ilyenfajta sérelmekkel szemben; a megye 1676. június 22-én foglalkozott a panasszal. 344 A vád ellen Rakonczay nevében ügyvédje, Dul Mihály tiltakozott az 1677. március 27-i gyűlésen. Kérte Bélteky Pál alispánt, küldjön ld bizottságot a vád kivizsgálására; ez meg is történt. 345 Mi lett a sorsa a panasznak, nem ismert, a megye gyűlésein tovább nem foglalkoztak vele. Hasonló meglepetés és sérelem érte Csekekáta (Nagykáta, Pest megye) lakosait az 1657. évben; dézsmájukat erre az évre Horváth György árendátornak idejében fizették. Tarnay /András palánld plébános és Laczó Pál, a palánld gyalogosok hadnagya újból követelték tőlük a tizedpénzt. A jobbágyokat ICátay Ferenc földesuruk vette oltalmába, kérve a megyét, tiltsa el a palánkiakat a törvénytelen eljárástól és akadályozza meg a jobbágyok károsodását. A megye 1657. december 13-án, Füleken tárgyalta a panaszt, és úgy határozott, hogy figyelmezteti a palánkiakat eljárásuk törvénytelenségére. 346 A per azonban nem nyert elintézést, mivel még a következő évben (1658) is foglalkozott vele a megye. 347 f) A kamarai birtokok tizedmentessége A kamarai birtokok általában mentesek a tizedfizetés alól. Az árendátor azonban nem vette sokszor tudomásul a mentességet, rendelkezett a tizedekkel, ami viszálykodáshoz vezetett. A nagykőrösiek 1677 augusztusában panaszkodtak a kamaránál, hogy Lajos (Kunlajos), Mizse (Lajosmizse), Kocse (Kocsér) puszták tizedét követeli tőlük a püspök; e helyeken a kincstár a földesúr, és ezek sohasem fizettek tizedet, hangoztatták a körösiek. A kamara pártfogásába vette őket, írt a püspöknek 1677. augusztus 19-én. Különösnek tartja, írja, hogy a puszták tizedei miatt háborgatják a körösieket, és megfenyegeti a püspököt, hogyha a puszták háborgatása nem szűnik meg, annak elejét fogja venni. 348 Kunszentmiklós szintén ldncstári birtok volt. 1671 őszén Pongrácz püspök embere, Horváthi János követelte tőlük az árendát, 50 tallért. Horvát4 PML Közgy. jkv., 1669-1679. évi kötet, 1676. évnél 231.1. 5 A tized, amelyről szó van: 206 kila búza, 100 kila árpa, „messorialis pecuniae [sarlópénz] et Ray penz vocatae ad fl. circiter 8." (PML Közgy. jkv., 1669-1679. évi kötet, 1677. évnél 274. 1.) Sarlópénzt a részes aratók fizették a tizedváltság fejében; méneknél a tizedet csak tíz rajból vették ld természetben, ami felette vag)' alatta volt, azt váltórajnak mondották, ezek tizedét pénzzel váltották meg; a váltságpénz a rajpénz. 16 PML Közgy. jkv., 1657-1664. évi kötet, 1657. évnél 53-54. 1. 7 PML Elenchus protestationum (1630-1848), 1658. évnél fasc. 1., Nr. 15. :K OL Exped. cam., 1677. augusztus 19. (Eppo Vaciensi), E., Nr. 58.