Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

ték az elvtársak, hogy az 1919-es tanácsköztársaság bukásából nagyon sokat tanultunk, mégsem tanultunk sokat, mert akkor nem következett volna október 23. A munkaversennyel kapcsolatosan megemlíti, hogy az szükséges, mert anélkül szocializmust építeni nem lehet, de támaszkodni kell a kommunistákra. A Madarász felvetésével kapcsolatosan felveti, hogy a munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatosan vannak olyan jelenségek, a munkások felvetik, hogy kikaparták nekik a gesztenyét, meg a paraszt csak sütve jó stb. Az ilyen nézetek a munkás-paraszt szövetség, a proletárdiktatúra alapját ássa alá. Az intézőbizottság ilyen irányban foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, megfelelő politikai munkát folytatni. Amit Keleti elvtárs felvetett, hogy még több kommunista, aki[t] elbocsátottak állásából, nincs vissza helyezve. A hajógyár igazgatója

1124 nem lesz visszaállítva; [a] Forte-gyárban Kiszel

1125 elvtárs nem vállalta; [a] finomfonóban Derkai elvtársnőt nem akarják vissza; híradástechnikából Gáspár

1126 elvtárs disszidált; Baján

1127 elvtárs a tatarozóknál nem lesz visszaállítva; a népboltnál az igazgató

1128 nem lesz visszaállítva. Tóth elvtársnő

1129 ügyével foglakozott a megyei tanács, a városi tanács, [az] intézőbizottság, és vissza fog kerülni; Bajner elvtársnő nem fog vissza kerülni. Amit Keleti elmondott a saját ügyével kapcsolatosan, az csak egy része volt a valóságnak, mert megfenyegette a munkástanács elnökét, hogy maga sem lesz sokáig a munkástanács elnöke. Takács elvtárs felvetéséhez, hogy miért nem lehetett itt karhatalmista, ugyanazért, amiért a Kovács és a többi elvtársak. [...] A munkástanácsokkal kapcsolatosan megemlíti, hogy figyelembe kell venni, hogy ez a szervezet az ellenforradalom ideje alatt jött létre, és egy jó pár olyan egyén furakodott be, aki nem oda való, de ezeket a nem odavaló egyéneket el kell távolítani a munkástanácsok sorai közül, és megfelelő embereket kell állítani helyettük. Majd foglalkozott a fiatalok nevelésével, hogy ezt igen elhanyagolták, nevelés ugyan folyt, csak az ellenforradalom szolgálatában, ezt bizonyítja az is, hogy a szövőgyárban az összfiatalok a Lehőcz mellé sorakoztak fel. Papp elvtársnő felvetésével kapcsolatosan, hogy megemlíti, hogy igen nehéz a kommunistáknak az üzemekben, és ennek ellenére is tudnak azért dolgozni, ez azt bizonyítja, hogy a kommunisták különös emberek, ebben az értelemben képesek áldozatokat hozni, és megalkuvást nem tűrnek meg. Papp elvtársnő felvetésével, hogy a beszámoló íróasztalszagú volt, egyetért, de az elvtársnő a gyakorlati életből alátámasztotta. Majd megemlíti, hogy azt tudtuk, hogy a munkásoszHajós Ferenc Kiszel István Gáspár Miklós Baján János Arányi István Tóth Istvánná iskolaigazgató