Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

a vádlott cselekményét a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettének minősíti, ezért őt főbüntetésként 4 (négy) évi börtönre, mellékbüntetésként pedig a büntetőtörvénykönyvben felsorolt egyes jogok gyakorlásától 5 (öt) évi időtartamra való eltiltásra és 1000 (egyezer) forint értékű vagyonelkobzásra ítéli. Az ítélet egyéb rendelkezéseit nem érinti és a fellebbezéseket egyebekben elutasítja. A vádlott által az elsőfokú ítélet kelte óta tovább folyóan előzetes letartóztatásban töltött időt is teljes egészében beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. Indokolás Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosbítása végett, továbbá a tényállás egyes megállapításai és az ítélet indoklása miatt jelentett be fellebbezési óvást, a vádlott felmentés végett jelentett be fellebbezést. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényeges részében megalapozatlanságot nem tartalmaz, amennyiben hiányos, csupán a tényállás, hogy az elsőfokú bíróság nem jelöli meg tüzetesen, hogy egyes ténymegállapításokat kinek a vallomására alapítja, egyes tanúvallomásokat pedig miért hagy figyelmen kívül. Minthogy azonban az iratokból megállapítható, hogy az ítéleti tényállást az elsőfokú bíróság mire alapítja, és iratellenesség a tényállásban nem található, ezért azt a népbírósági tanács a fellebbezési eljárásban irányadónak elfogadta. A bűnösség megállapítása a vádlott terhére rótt cselekmények tekintetében törvényszerűen történt. Tévesen mellőzte azonban a bűnösség megállapítását a[z Új] Váci Napló 1956. december 21-iki számában megjelent cikke vonatkozásában.

1461 Az a körülmény ugyanis, hogy a lap szerkesztői a cikkel egyetértettek, és azt leközölték, még nem mentesíti a vádlottat a bűncselekmény alól. Az izgatás veszélyeztetési cselekmény, és a vádlott ezt elkövette már azáltal, hogy az izgató tartalmú cikket az újság szerkesztőségéhez továbbította. A vádlott cselekménye tehát nem azáltal valósította meg az izgatás bűntettét, hogy írása a sajtóban megjelent, ez csupán a széles nyilvánosságra figyelemmel súlyosbító körülményként nyer értékelést. Minthogy azonban a vádlottnak ez a cselekménye egy részét képzi az államrend elleni cselekményeinek, ezért külön izgatásként történő megállapítására nem kerülhet sor, és beolvad a súlyosabb megítélés alá eső államrend elleni cselekményébe. A cselekmény minősítése téves. Egyrészt a vádlott cselekménye nem oly kiemelkedő, amely a BHÖ 1. pont (1) bekezdésébe felvett bűntett, tehát a vezetés megállapítását indokolná. Másrészt a vádlott cselekménye nem államrend elleni szervezkedésben, hanem az államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való részvétel. A vádlott cselekményénél hiányoznak a szervezkedés ismérvei - meghatározott célzattal létrejött szervezet, a tervszerű, céltudatos, kollektív tevékeny1 Lehőcz János Új korszak - új élet című cikke. (ÚVN 1956. december 21., 18. szám)