Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
Részben a munkástanácson keresztül, részben pedig az üzemi reakciós és megtévesztett dolgozókon keresztül szervezték meg a sztrájkot, határozták el a munka beszüntetését és csatlakoztak a budapesti munkástanács, valamint a városok központi munkástanácsának ellenforradalmi követeléseihez. A Forte-gyár munkástanácstagjai segítettek a börtönben lévő politikai foglyok kiszabadításában, valamint a Vácon működő Csokonai adó működésében és híranyag szolgáltatásában. Követelték az üzemi pártszervezet megszüntetését, a szakszervezet újraválasztását, a kommunisták elbocsátását, a vállalat főmérnökének alacsonyabb munkakörbe helyezését. A munkástanács ténykedése politikai szinten tehát összefoglalva: októberi hónapokban a munka beszüntetésének szervezése, október végén, november elején a kommunisták elbocsátása a vállalattól, illetve alacsonyabb munkakörbe helyezése. Ezzel egyidejűleg az ellenforradalmi elemek megszilárdítása a gyárban. November hónapban a szabotálása a munka felvételének. November végén, december elején szervezése a sztrájknak. Ezen utóbbi időszakban még beletartozott, hogy a vezetést (mivel az üzem felelős vezető nélkül maradt) az ellenforradalmi elemeknek legjobban tetsző személyek kezébe juttatták. A kormánybiztos megjelenéséig, december végétől február 15-ig már nem a nyílt politikai harc jellemezte őket, hanem a suttogó hangra szorítkoztak. A kormánybiztos, Merész Henrikné általában igen ügyesen és az akkori lehetőségeknek megfelelő módon kordában tudta tartani a munkástanács tagjait. 2. A munkáskáderek eltávolítása (szám szerint, milyen funkcióból) Igazgató, igazgató titkára és TÜK-kezelő, 1435 párttitkár, 1436 személyzeti osztályvezető, munkaügyi osztályvezető, normairoda vezető, normás (2 fő), munkavédelmi és tűzvédelmi előadó, újítási megbízott, filmgyárvezető, légó törzsparancsnok, központi raktárvezető. Összesen: 13 fő. 1437 3. Mikor szűnt meg a munkástanács? Az új igazgató megjelenése után (1957. február 15-én). A munkástanácsnak lényeges szerepe nem volt, és április hó közepén, tekintettel arra, hogy a munkástanács határozatképtelen volt (egyes személyeket nyugdíjaztunk), a munkástanács lemondott. 4. Hőbörgők, ellenforradalmárok ténykedései (név szerint) Betyár László, aki disszidált és Maraffkó Miklós, aki ugyancsak disszidált, voltak a legvéresebb szájú uszítók, akik szervezték a dolgozókat a szervezett ellenállásra. Lukács Ferencné Gádorosi Ferenc Nevüket 1. alább!