Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

Részben a munkástanácson keresztül, részben pedig az üzemi reakciós és megtévesztett dolgozókon keresztül szervezték meg a sztrájkot, határozták el a munka beszüntetését és csatlakoztak a budapesti munkástanács, valamint a vá­rosok központi munkástanácsának ellenforradalmi követeléseihez. A Forte-gyár munkástanácstagjai segítettek a börtönben lévő politikai foglyok kiszabadításában, valamint a Vácon működő Csokonai adó működésében és hír­anyag szolgáltatásában. Követelték az üzemi pártszervezet megszüntetését, a szakszervezet újravá­lasztását, a kommunisták elbocsátását, a vállalat főmérnökének alacsonyabb munkakörbe helyezését. A munkástanács ténykedése politikai szinten tehát összefoglalva: októberi hónapokban a munka beszüntetésének szervezése, október végén, november ele­jén a kommunisták elbocsátása a vállalattól, illetve alacsonyabb munkakörbe he­lyezése. Ezzel egyidejűleg az ellenforradalmi elemek megszilárdítása a gyárban. November hónapban a szabotálása a munka felvételének. November végén, de­cember elején szervezése a sztrájknak. Ezen utóbbi időszakban még beletarto­zott, hogy a vezetést (mivel az üzem felelős vezető nélkül maradt) az ellenforra­dalmi elemeknek legjobban tetsző személyek kezébe juttatták. A kormánybiztos megjelenéséig, december végétől február 15-ig már nem a nyílt politikai harc jellemezte őket, hanem a suttogó hangra szorítkoztak. A kor­mánybiztos, Merész Henrikné általában igen ügyesen és az akkori lehetőségek­nek megfelelő módon kordában tudta tartani a munkástanács tagjait. 2. A munkáskáderek eltávolítása (szám szerint, milyen funkcióból) Igazgató, igazgató titkára és TÜK-kezelő, 1435 párttitkár, 1436 személyzeti osztály­vezető, munkaügyi osztályvezető, normairoda vezető, normás (2 fő), munkavé­delmi és tűzvédelmi előadó, újítási megbízott, filmgyárvezető, légó törzspa­rancsnok, központi raktárvezető. Összesen: 13 fő. 1437 3. Mikor szűnt meg a munkástanács? Az új igazgató megjelenése után (1957. február 15-én). A munkástanácsnak lé­nyeges szerepe nem volt, és április hó közepén, tekintettel arra, hogy a munkás­tanács határozatképtelen volt (egyes személyeket nyugdíjaztunk), a munkásta­nács lemondott. 4. Hőbörgők, ellenforradalmárok ténykedései (név szerint) Betyár László, aki disszidált és Maraffkó Miklós, aki ugyancsak disszidált, vol­tak a legvéresebb szájú uszítók, akik szervezték a dolgozókat a szervezett ellen­állásra. Lukács Ferencné Gádorosi Ferenc Nevüket 1. alább!

Next

/
Thumbnails
Contents