Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

406. 1958. február 17. A Budapesti Katonai Bíróság által összeállított tényállás Tóth István és társai ügyében Budapesti Katonai Bíróság B. II. 30/1958. [ ]

1366 Indoklás A bírósági tárgyalás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: [...] b) A vádlottak cselekményei tekintetében. A Budapesten 1956. október 23-án kitört ellenforradalom hatására a Budapesthez viszonylag közel fekvő Vác városában igen hamar mozgolódni kezdtek az ellenséges és huligán elemek. Október 25-én tüntetést,

1367 október 26-án pedig gyűlést szerveztek, amelyen új hatalmi szervet létesítettek,

1368 amit előbb „munkás- és katonatanácsnak", majd pedig „forradalmi nemzeti tanácsnak" neveztek.

1369 Az új szerv vezetője dr. Kristóf Béla, volt váci polgármester lett, közvetlen társai pedig a vezetésben a volt uralkodó osztályok tagjaiból, nyilasokból és hasonszőrű ügyvédekből tevődött össze. Október 27-én a váci börtönből kitörtek a rabok, majd még ugyanezen a napon a váci börtönnél szolgálatot teljesített államvédelmi beosztottak a híradólaktanyába lettek szállítva, ahonnan később őrizetben a rendőrségre, majd onnan a budapesti Gyűjtőfogházba kerültek.

1370 A rendőrség helyébe ellenforradalmár és huligán elemekből összetevődő nemzetőrség lépett. Emellett az október utolsó napjaiban egyre inkább aktivizálódó horthysta tisztek külön nemzetőr zászlóalj szervezését kezdték meg, hogy azt a szovjet csapatok elleni harcra használják fel. November 4-én városvédelmi tervet A per vádlottjai a következők voltak: Tóth István tartalékos őrnagy elsőrendű, Környei Imre őrnagy másodrendű, Arnóczy Lajos tartalékos főhadnagy harmadrendű, Zéman István tartalékos törzsőrmester negyedrendű, Bordás Kálmán tartalékos hadnagy ötödrendű, Vincze Ferenc tartalékos főhadnagy hatodrendű, Bottó Péter rendőr alhadnagy hetedrendú, Abonyi István tartalékos százados nyolcadrendű, Molnár Károly tartalékos tizedes kilencedrendű, Iker Károly polgári személy tizedrendű, Kapitány Ferenc polgári személy tizenegyedrendü, Mészáros László polgári személy tizenkettedrendü, Molnár Ferenc főhadnagy tizenharmadrendü vádlott. A Budapesti Katonai Bíróság által hozott - nem jogerős - ítéletet, valamint az indoklás a) pontját, amely az elítéltek személyi és családi körülményeit írja le, terjedelmi okok miatt nem közöljük. A jogerős végzés, valamint a személyi-családi viszonyok adatai összefoglalóan megtalálhatók a személyi adattárban. Vö. a 14-23. sz. forrással! Vö. a 61. sz. forrással! A két szervezet elkülönült formában jött létre, és később sem mosódott egybe. A városi szintű munkás- és katonatanács szerepe azonban nem tűnik meghatározónak. A két honvédségi ezrednél is munkás- és katonatanácsok alakultak, míg a városi szintű „civil" forradalmi nemzeti tanács hol „tanács"-nak, hol „bizottság"-nak nevezte magát. Vö. a 91. sz. forrással!