Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

nyitó szerepe, sőt üldözték az esetleg bekerülő párttagokat. Az ellenforradalom okozta károkat fokozta az üzemekben a munkástanácsok működése, és a kormánynak nemcsak az ellenforradalom okozta károkkal, hanem a munkástanácsok működésével kapcsolatban létrejött gazdasági károkat is helyre kellett hozni, illetve meg kellett velük birkóznia. A munkástanácsok komoly károkat okoztak az üzemeken belül. Felelőtlenül, nem törődve az üzem gazdasági helyzetével pazarolták a nép vagyonát. Konkrét példa erre a vállalatnál is működött első munkástanács munkája, melynek következtében komoly gazdasági kár, mintegy félmillió [forint kár] érte a vállalatot. Mivel ezek a munkástanácsok többségükben a munkáshatalom ellen voltak, és a tanácsokon belül a kommunistákat üldözték, lehetetlenné vált további működésük. Hiszen a kormány a munkástanácsokra vonatkozó rendeletét éppen a tömeghangulat levezetésére hozta és engedte meg működésüket. Későbbiek folyamán a kormány által kitűzött feladatokra a munkástanácsok nem feleltek meg. A kormány nem esik vissza Magyar Dolgozók Pártjának 1952. és 1953. években elkövetett hibáiba. A szocializmus építését a magyar sajátosságoknak figyelembevételével kívánja megoldani. Éppen ezért a kormány részéről is fontos egy olyan szervezetnek a megalakítása, amely a dolgozó munkásokból áll és a munkáshatalmat támogatja az üzemeken belül. Éppen ezért hozta meg a kormány a munkástanácsok megalakítására szóló törvényjavaslatát. A most megalakuló üzemi tanácsokban a pártnak vezető szerepe van, melynek teljes mértékben érvényre kell jutnia. Az üzemi bizottság tagjai az üzemi tanácsnak is. Természetesen az üzemi bizottsági tag más feladatot lát el az üzemi tanácsban, és más feladatot az üzemi bizottságban. Az üzemi tanácsokat a párt hozta létre, de nemcsak párttagokból, hanem a vállalat összes dolgozói közül kell tagjait megválasztani. Természetesen a munkáshatalomhoz hű, büntetlen előéletű dolgozót lehet csak üzemi tanácsi tagságra javasolni, és oda megválasztani. Hivatalból tagja az üzemi tanácsnak a vállalat igazgatója, főkönyvelője és főmérnöke. Ezután az igazgató ismerteti a megjelentek előtt a kormánynak az üzemi tanácsok megalakítására vonatkozó törvényerejű rendeletét.

1351 Az üzemi tanácsok választásával kapcsolatban a megjelent aktíváknak az a kötelességük és teendőjük, hogy a dolgozókkal közöljük, miszerint a legközelebbi értekezleten üzemi tanácsot választ a vállalat valamennyi dolgozója. Ne tekintsék ezt egy formai dolognak, hanem fontos tényezőnek, mert hajó üzemi tanácsot választanak a dolgozók, akkor az a vállalat munkájában is nagy segítséget fog nyújtani, jó javaslatokkal és észrevételekkel a vállalat egész menetét előbbre tudják vinni. 1351 Az 1957. évi 63.. számú törvényerejű rendelet megszüntette a munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. Az 1086/1957. (XI. 17.) Korm. sz. határozat rendelkezett az üzemi tanácsok létrehozásáról.