Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

ülésén Révész András felvetette, hogy ő mint párttag lehet-e a tízes bizottság tag­ja. Mi természetesnek találtuk, mert tudtommal rajta kívül még három párttag tagja volt. Úgymint: Pellei Emil, Konkoly Elemér, Révész András s talán Mikó. De mi ezt soha nem is kérdeztük. Megjegyezni kívánom, hogy Tóth Istvánné he­lyetteséül a helyettes igazgató párttagot, aki egyben a pedagógus alapszervezet titkárának felesége volt, javasoltam igazgatónak. Tehát itt sem tekintettük a párt­tagságot. Én a továbbiak során az egyes iskolákat több alkalommal is meglátogattam, az igazgatókkal, háromtagú bizottsággal, nevelőtestülettel a problémákat megbe­széltem, az állásáról lemondani készülő párttag nevelők, pl. Kerekes 1298 gimná­ziumi igazgató[t], Kovács Istvánné deákvári igazgatót megnyugtattam és további munkára buzdítottam. Néhány orosz szakos kartárs ügyében, akiket az ifjúság támadott, más beosztásba való helyezését javasoltam. November 15-én éjjel fél kettőkor ágyamból keltettek fel és szovjet katonák őrizetbe vettek, Budapestre tárgyalás elé állítottak. Többnapi kihallgatás után, amelyben cselekedeteinket ugyanígy előadtam, november 19-én a kihallgatást végző alezredes és a jelenlévő ezredes is megelégedését fejezte ki munkánk fe­lett, és a tolmács fordítása szerint ezen szavakkal: „Hárásó bizottság. 1299 (Piszkos feljelentők)." Felkért, vigyük így tovább az ügyeket és vigyázzunk, hogy ellen­forradalmi cselekedetekre sor ne kerüljön. Mikor visszaérkeztem, a város élén már az eredeti vezetőség állt Kiszel 1300 elvtárssal az élen. Tóthné ügyében hozott javaslatunkat jóváhagyta és felülvizsgálat után újból kiadta. Egyben felkért, hogy ameddig időm engedi, vigyem tovább az oktatási ügyeket és nyújtsak Tari 1301 elvtársnak segítséget. A megyénél is mindenről referáltam Polka és Szabó elvtár­saknak, akik Tóthné ügyében hozott javaslatunkat helyesnek találták. Javasla­tomra Wagner Ernőt behívták az oktatási osztály élére, és ezzel én működésemet befejeztem november utolsó napjaiban. Legjobb tudomásom szerint ellenforradalmi cselekményt nem követtem el, sőt Kovács József diákotthon-vezetőt, akit boxerekkel akartak a diákok össze­verni, Körmendy Árpád kartársammal együtt megmentettük a súlyos testi bán­talmazástól. Megnyugtatva és lebeszélve a diákokat. Határozottan állítom, hogy sem a tízes bizottság, sem én semmiféle listát nem készítettem a kartársak levál­tásáról, sőt még azokat a neveket sem jegyeztem fel, akiket a városi bizottsági ülésen az ifjúság fennhangon követelt leváltani. Kérdésre megjegyzem, hogy az október 30-i pedagógus nagygyűlésnek el­nöksége nem volt, hisz elnöki asztal sem volt felállítva. A szakszervezet járási elnöke 1302 üdvözölte a megjelent kartársakat és átadta a szót Koperniczky István­nak, aki a gyűlés célját ismertette és az általános iskolákra vonatkozó rendelete­Kerekes Sándor „Jo bizottság. 10 Kiszel János " „Tary"-ként írva - Tari Kálmán 1 Mjazovszky Károlyné

Next

/
Thumbnails
Contents