Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

BEVEZETÉS

Szövegközlés Általában törekedtünk egy-egy dokumentum szövegének teljes közlésére, de ettől eltekintettünk, ha a forrás - témánk szempontjából - sok lényegtelen adatot is tartalmazott, vagy a sok ismétlődő információ a terjedelmet csak feleslegesen növelte volna. Egyes esetekben - az irat hiányos, olvashatatlan stb. volta miatt - a következő jelöléseket alkalmaztuk: olyan - általában a szöveget értelmező - szórész, szó, magyarázat, vagy egyéb információ betoldása a szövegbe, ami nem szerepel az eredeti forrásban; [...] szöveg kihagyása terjedelmi-tartalmi okokból; [...?] olvashatatlan szó, szótöredék, szövegrész, tollhiba, bizonytalan olvasat; [ ] sérült irat, olvashatatlan, csonka szöveg miatti kihagyás; [!] meglepő adat, vagy hibás szóhasználat; [?] nehezen értelmezhető vagy bizonytalan olvasatéi szöveg. A szövegeket a mai helyesírásnak megfelelően tettük közzé. Jelölés nélkül kijavítottuk a gépelési hibákat, esetenként kiegészítettük a hiányzó betűket és szavakat vagy mondatokat. Ez utóbbi esetben [ ]-be tettük a betoldott részt. A személynevek esetében mindig az illető személy vagy család által használt alakot tüntettük fel, amennyiben ez megállapítható volt, de a lábjegyzetben ilyen esetben megadtuk a forrásban olvasható változatot is. A forrásmegjelölés (lelőhely és jelzet) A levéltári források esetében a közölt szöveg után megadtuk az őrző intézmény rövidített nevét (pl. Vác Város Levéltára = VVL), az irat jelzetét (fondszámát), elnevezését, iktatószámát, és ahol mód volt rá, az oldalszámot is. A múzeumi dokumentáció esetében a leltári számot szerepeltetjük a kötetben. A nyomtatott források esetében a szokásos gyakorlatnak megfelelően jártunk el. A kötet függelék részében megtalálhatók azok a rövidítések, amelyekkel a forrásokat jelöltük. Irattan i jellem zők A forrásmegjelölést követő sorban - a közölt szöveg után - a forrásra vonatkozó irattani adatok találhatók: a forrás terjedelme (oldalainak száma), az irat fajtája (kézzel vagy géppel írt, eredeti vagy másolat) és az irat hitelesítése.