Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

GYARMATI GYÖRGY: Váci krónika az 1956-os forradalomról

lezettséget kellett vállalnia, hogy együttműködik az újjászerveződni kezdő (ré­gi/új) tanácsi végrehajtó bizottság tisztségviselőivel. Az utcákon ettől kezdve gyakori volt a szovjet-magyar „vegyes" járőrözés, páncélozott jámnívekkel megerősített őrség biztosította a városháza és a pártbi­zottság épületét, a rendőrséget, a postát, a vasútállomást és a nyomdát. A pol­gármesternek őrizet alatt tolmácsolt szovjet „kérés" respektálását mi sem tanúsít­ja jobban, mint az, hogy a másnap nyomdába adott felhívást - Vác város lakos­ságához! - már közösen jegyezte a Vác Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Vác Városi Nemzeti Forradalmi Bizottság. Ez - többek között - arra buzdított, hogy legyen mindenki bizalommal a Kádár János vezette „forradalmi munkás­paraszt kormány" iránt, a megszálló szovjet csapatok ellen kerüljenek bármifajta provokációt, mivel azok „segítőtársként jöttek hozzánk", s nemkülönben szor­galmazta a munka azonnali felvételét, az iskolákban a tanítás újraindítását, vala­mint mindennemű fegyver azonnali leadását a rendőrkapitányság épületében. Mindezeknek eleget téve Kristóf Béla polgármester csendes visszavonulását fontolgatva másnap nem ment be a városházára. Az épület előtt összegyűlt tömeg viszont továbbra is őt kívánta a város élén látni, amibe az időközben megbízott szovjet katonai városparancsnok is belement. így egyfajta párhuzamos, vagy ket­tős hatalom kezdett formálódni az inkább rivalizáló, semmint kooperáló tanácsi, illetve forradalmi vezetés között, miközben - a munkástanácsok összehangolt fellépése révén - egy harmadik helyi erőközpont is szerveződött. A Vác Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága november 14-én tartotta reinkar­náló ülését. Kiszel János régi/új elnökként a helyén maradt, de változott a tanácsi tisztségviselők személye. Bajner Ferencné elnökhelyettest menesztették, helyébe Tari Kálmánt kooptálták. Kis Sándor László helyett pedig Pucher Gyulát bízták meg a vb-titkári feladatok ellátásával. Ugyancsak ekkor kapott ideiglenes megbí­zást Vájta János az ipari ügyek, Szépe Zoltán pedig a népművelési reszort elő­adójaként. Korábbi végrehajtó bizottsági tisztsége alapján Csányi István, Takar István, Ladányi Imre, Szeder István, Oláh Miklósné és Pajer István volt még az ülés résztvevője. Az újraéledő, s öndefiniálása szerint „a demokratikus kívánal­maknak megfelelően átszerveződő" tanácsi apparátus annyiban igazodni látszott, hogy még ugyanezen a napon munkástanácsot is választott. Ennek elnöke a leg­több szavazatot kapó Péteri Árpád (tanácsi adófelügyelő) lett, a tagok pedig Vájta János, Tari Kálmán, Pucher Gyula és Mojzes József. A végrehajtó bizottság ülése egy kibővített értekezlettel folytatódott, melyen részt vettek a helyi cégek munkástanácsának küldöttei is. A két testület jelenle­vőiből megválasztották a város „véglegesnek" tekintet Forradalmi Nemzeti Bi­zottságát, melynek 22 rendes és további tíz póttagja lett. 66 A jócskán megszapo­A „végleges" Vác Városi Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöke Kristóf Béla dr. (Vác Város polgármestere a háború után és 1956-ban). Tagjai: Balogh András (pénzügyőr hadnagy), Bartos Antal dr. (jogász, gazdálkodó), Borbély János (Vác és Környéke Népbolt Vállalat áruforgalmi osztályvezetője), Cs. Tóth László (a Váci Forradalmi Ifjúsági Bizottság elnöke, a Csokonai rádió munkatársa), Csomor János dr. (jogász, Vác város háború utáni rendőrka-

Next

/
Thumbnails
Contents