Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
GYARMATI GYÖRGY: Váci krónika az 1956-os forradalomról
lezettséget kellett vállalnia, hogy együttműködik az újjászerveződni kezdő (régi/új) tanácsi végrehajtó bizottság tisztségviselőivel. Az utcákon ettől kezdve gyakori volt a szovjet-magyar „vegyes" járőrözés, páncélozott jámnívekkel megerősített őrség biztosította a városháza és a pártbizottság épületét, a rendőrséget, a postát, a vasútállomást és a nyomdát. A polgármesternek őrizet alatt tolmácsolt szovjet „kérés" respektálását mi sem tanúsítja jobban, mint az, hogy a másnap nyomdába adott felhívást - Vác város lakosságához! - már közösen jegyezte a Vác Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Vác Városi Nemzeti Forradalmi Bizottság. Ez - többek között - arra buzdított, hogy legyen mindenki bizalommal a Kádár János vezette „forradalmi munkásparaszt kormány" iránt, a megszálló szovjet csapatok ellen kerüljenek bármifajta provokációt, mivel azok „segítőtársként jöttek hozzánk", s nemkülönben szorgalmazta a munka azonnali felvételét, az iskolákban a tanítás újraindítását, valamint mindennemű fegyver azonnali leadását a rendőrkapitányság épületében. Mindezeknek eleget téve Kristóf Béla polgármester csendes visszavonulását fontolgatva másnap nem ment be a városházára. Az épület előtt összegyűlt tömeg viszont továbbra is őt kívánta a város élén látni, amibe az időközben megbízott szovjet katonai városparancsnok is belement. így egyfajta párhuzamos, vagy kettős hatalom kezdett formálódni az inkább rivalizáló, semmint kooperáló tanácsi, illetve forradalmi vezetés között, miközben - a munkástanácsok összehangolt fellépése révén - egy harmadik helyi erőközpont is szerveződött. A Vác Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága november 14-én tartotta reinkarnáló ülését. Kiszel János régi/új elnökként a helyén maradt, de változott a tanácsi tisztségviselők személye. Bajner Ferencné elnökhelyettest menesztették, helyébe Tari Kálmánt kooptálták. Kis Sándor László helyett pedig Pucher Gyulát bízták meg a vb-titkári feladatok ellátásával. Ugyancsak ekkor kapott ideiglenes megbízást Vájta János az ipari ügyek, Szépe Zoltán pedig a népművelési reszort előadójaként. Korábbi végrehajtó bizottsági tisztsége alapján Csányi István, Takar István, Ladányi Imre, Szeder István, Oláh Miklósné és Pajer István volt még az ülés résztvevője. Az újraéledő, s öndefiniálása szerint „a demokratikus kívánalmaknak megfelelően átszerveződő" tanácsi apparátus annyiban igazodni látszott, hogy még ugyanezen a napon munkástanácsot is választott. Ennek elnöke a legtöbb szavazatot kapó Péteri Árpád (tanácsi adófelügyelő) lett, a tagok pedig Vájta János, Tari Kálmán, Pucher Gyula és Mojzes József. A végrehajtó bizottság ülése egy kibővített értekezlettel folytatódott, melyen részt vettek a helyi cégek munkástanácsának küldöttei is. A két testület jelenlevőiből megválasztották a város „véglegesnek" tekintet Forradalmi Nemzeti Bizottságát, melynek 22 rendes és további tíz póttagja lett. 66 A jócskán megszapoA „végleges" Vác Városi Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöke Kristóf Béla dr. (Vác Város polgármestere a háború után és 1956-ban). Tagjai: Balogh András (pénzügyőr hadnagy), Bartos Antal dr. (jogász, gazdálkodó), Borbély János (Vác és Környéke Népbolt Vállalat áruforgalmi osztályvezetője), Cs. Tóth László (a Váci Forradalmi Ifjúsági Bizottság elnöke, a Csokonai rádió munkatársa), Csomor János dr. (jogász, Vác város háború utáni rendőrka-