Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

FORRÁSOK (1-324.)

feladatukat, ha valóban és ténylegesen a dolgozók érdekképviseleti szervei, és helytelen volt a szakmaközi bizottságok 1951-ben való felszámolása. A forradalom viszont megteremtette az üzemi bizottságok önállóságát. Ideiglenes választási bizottságot javasol, amely városi viszonylatban sokat jelenthetne (lakáselosztás, tárgyalás a helyi hatóságokkal stb.). SZTK-tól is függetlenek leszünk. A vasút, a bánya és posta önálló társadalmi szerv [?] lesz, de a szakszervezetek ellenőrzése mellett. Az ellenőrzést a szakszervezet nem adja ki kezéből. A szakszervezeti bizottságok átalakításával kapcsolatosan megjegyzi, hogy a pillanatnyi helyzet az, hogy egy ideiglenes intézőbizottság van. Van vállalat, ahol új üzemi bizottságot választanak, van, ahol nem. Ez már az üzemek önállósága, illetve a dolgozókkal kell megbeszélni. Legfőbb feladata pedig a szakmaközi bizottságnak, képviselje a dolgozók érdekeit az állami szerv felé. A T[erületi] Tfanácsok] funkciójának ellátásával kapcsolatban közli, hogy még nem tudni, mint fog kinézni a jövőben. Közli, hogy létrejön a Munkás Ifjúság. Ezeknek van problémájuk, nem csak üzemen belüli. Kulturális stb. Ezeknek a letárgyalása is [a] szakmaközi bizottság feladata. Utal arra is, többek között, hogy a szakszervezetek fenntartják a sztrájkjogot. Czollner László felveti a szakszervezetek és a munkástanácsok viszonyát. Palotás Károly szerint a szakszervezet felléphet követeléssel a munkástanácscsal szemben (munkaruha, bérkérdés stb.). A szakszervezet mint érdekvédelmi szerv állhat szemben a munkástanáccsal. A Szakszervezetek Országos Tanácsa azt mondja, hogy a kormánytól, párttól független a szakszervezet, tehát akkor a munkástanácstól is. Például, ha a kormány intézkedései sértenek, akkor sztrájkolhatunk. A szakszervezet mint gazdával szemben lép fel a munkástanácsokkal szemben. Arra a kérdésre, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa óhajtja-e ezeknek a bizottságoknak a létrejöttét, feleli, hogy régi öreg szakszervezeti tagok vannak, akik nem felejtették el a régi mozgalmakat, és nem most, de már a forradalom előtt felvetették ezt a problémát. Ha tehát az élet megkívánja, akkor létre kell hozni. Gulyás Mihály rámutat a szakszervezeteknek háttérbeszorultságára a munkástanácsokkal szemben. Felveti, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa hozzon ki konkrét törvényeket, mert egyébként szembe fog kerülni a munkástanácstagokkal. Palotás Károly: Részletekbe a Szakszervezetek Országos Bizottsága nem fog bocsátkozni, elvileg ad ki dolgokat. A szakszervezet a szó legszorosabb értelmében érdekvédelmi képviselet. A munkástanács állami szerv. Gazda. A szakszervezetnek ösztönözni kell a munkástanácsot a munkára stb., mert egyébként nem fog tudni fizetni. Könnyű kimondani, hogy nincs nyersanyag, energia, és el kell küldeni a munkásokat, az sokkal nehezebb probléma úgy megszervezni a munkát, hogy ne legyen elbocsátás. Önálló életet kell élni az üzemeknek. A szakszervezet képviselje a tanácsok felé a dolgozók problémáit, és mindenütt ott legyen. A szakmaközi bizottság megvalósítása helyes lenne.