Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

FORRÁSOK (1-324.)

Betyár László: A tízes bizottság vizsgálja felül a választások titkosságát, va­lamint jelöljék meg azt a számot, amellyel az értekezleten az üzemek képvisel­tessék magukat. Javaslom, hogy 100 fő után egy főt küldjenek az üzemek. Az osszüzemi munkástanács értekezlete határozatot hozott, hogy az értekez­leten minden üzem a létszámának megfelelően képviseltesse magát, tehát 100 fő után egy főt küldjön. Soltész Ignác: Én azoknak a nevében beszélek, akik itt nem mertek hozzá­szólni. Higgyék el pedig, hogy nincs mitől félni. Nekünk demokratikus vívmá­nyainkat kell megvédeni és demokratikus vívmányok mellett kell kiállni, és [ezt] teljesen jogosan és törvényesen tesszük. Ha valakinek valami problémája van, azt itt nyugodtan elmondhatja. Sziebig 84 * József: A város vezetésével kapcsolatosan kívánok szólni. Dr. Kris­tóf Béla jelenleg nincs közöttünk. Kérem az osszüzemi munkástanácsot, hasson oda, hogy Kristóf Béla visszaállhasson [a] helyére. Somlai:* 44 Tisztázni kell egy kérdést. Kristóf Bélát ez a tanács állította a nemzeti bizottság élére, tehát csak ennek a tanácsnak van joga őt eltávolítani. Kérem azt, hogy aki tud valamit róla, mondja itt el. A város orosz katonai pa­rancsnoka ott [volt az] üzemünkben, mfonnációt kért Kristóf Béláról. Elmondot­tuk neki, hogy a város lakossága egységesen áll dr. Kristóf Béla mögött. Mi el­mondottuk, hogy mi becsületes embernek ismerjük, igaz magyarnak. A város la­kossága egyedül Kristóf Bélának köszönheti, hogy Vác városában a forradalom csöndesen zajlott le. Tudni akarunk róla, mi az, ami gátolja őt munkája tovább­folytatásában. Kérem a tízes bizottságot, lépjen érintkezésbe az illetékes szer­vekkel, közölje velük, hogy a város lakossága Kristóf Bélát támogatja, egy em­berként áll mögötte, tegyék lehetővé, hogy újra elfoglalhassa tisztjét és elláthassa olyan becsületes magyarsággal, mint ezt eddig tette. Rácz, 845 Dunai Hajógyár: Soltész Ignác kijelentésével szemben tiltakoznunk kell. Mi nem azért nem szóltunk, mert félünk, hanem mert azoktól a tagoktól, akik az elmúlt időkben Budapesten jártak és tárgyaltak az illetékes szervekkel, felvilágosítást várunk. Betyár László: Tudvalevő, hogy azon a napon, amikor a 14 pontos követelé­sünk előterjesztését elhatároztuk, kijelöltünk egy bizottságot, akik ezt a követe­lést eljuttatják Budapestre. Lehőcz János és én indultunk el. Célunk az volt, hogy a Nagy-Budapesti Osszüzemi Munkástanácsok képviselői tájékozódjunk a mun­kafelvétellel kapcsolatban. Tudjuk, hogy az Egyesült Izzó munkástanácsa egyesí­tette a budapesti üzemeket, hogy követeléseiket közösen terjesszék a kormány elé. Mi elismertük az országos tizenkilenc tagú csúcsbizottságot, akiknek tagjai biztosíték arra, hogy mindenkor a magyar munkásság érdekeit fogják képviselni. A munka felvételével kapcsolatosan a leglényegesebb az volt, hogy az összes üzemek a sztrájkjogot továbbra is fenntartják. Ez a tizenkilenc tagú bizottság tár­3 „Szivig"-kcnt írva. 4 Somlai Rezső 5 Rácz István

Next

/
Thumbnails
Contents