Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

FORRÁSOK (1-324.)

az illegális kormányt, amely a nyugati hatalmak segítségére támaszkodva folytat­ja majd az ellenforradalmat. Hogyan tettek Önök eleget a Nagy-Budapesti Munkástanács felhívásának? Amikor az Egyesült Izzóból visszaérkeztem, a munkástanács elnököket ösz­szehívtuk, és közöltem velük a szovjet parancsnokságon t <tt nyilatkozatomat. Ezzel kapcsolatosan általam az a vélemény alakult ki, az a lényeg, hogy kiszaba­dultam, most már nem szükséges dolgozni. Bár úgy nyilatkoztam a munkásta­nácstagok előtt, hogy dolgozni kell tovább, teljes aktivitással támogatom a két­napos sztrájkot, amit a Nagy-Budapesti Munkástanács szervezett. Ugyanakkor Vácon az újságárustól meg akartam vásárolni a Népszabadság akkori számát, va­lamint a Népakarat valamennyi számát. Ezzel célom az volt, hogy megakadá­lyozzuk Vác lakosságát abban, hogy tájékozódjék a Kádár-kormány intézkedése­iben a párt szervezéséről és általában az egész magyarországi helyzetről, illetve a stabilizációról. Miért szegte meg Ön a szovjet parancsnokscignak adott nyilatkozatéit, és miért folytatta tovcibbra is Magyar Népköztársaság elleni tevékenységét? A Vác Területi Munkástanács tagjai elhatározták, hogy 48 órás sztrájkot ma­gukévá teszik, melyet a Nagy-Budapesti Munkástanács hirdetett. Részemről azt indítványoztam, hogy ne 48 órás, hanem csak 24 órás sztrájkot szervezzünk Vá­con, és ez ne terjedjen ki, csak az üzemekre. Ezzel szemben a munkástanács töb­bi tagja, Betyár László, Kovacsics Ferenc, Kovencz 81 ' Antal, Nagy Károly, Imre István, Kékesi Miklós, 812 Soltész Ignác, Sziebig Gyula, és Péteri Árpád a 48 órás teljes sztrájk mellett foglaltak állást. Ennél fogva kénytelen voltam belenyugodni és támogatni a sztrájkot. A területi munkástanácsot politikai meggyőződésénél fogva nem hagytam ott, ezért velük együtt tovább folytattam a Magyar Népköz­társaság ellen irányuló ellenforradalmi tevékenységet, és igyekeztem gátolni a kibontakozást. A területi munkástanács feloszlatása után a munkástanács tagsága kb. három­szor, négyszer ülésezett illegálisan. Eze[ke]n az összejöveteleken jelen voltak vagy a párt részéről, vagy pedig a helyi tanácsszervezet részéről küldöttek. A megbeszélések ezen üléseken általában olyan irányúak voltak, melyben kifejez­tük azt a látszatot, hogy támogatjuk a Kádár-kormányt, és támogatjuk a kialaku­lást. Hogy és milyen formában akarták tartani illegálisan a területi munkásta­nácsüléseket, és az üléseken milyen megállapodások jöttek létre? A kötöttárugyár irodahelyiségében munka után összehívtuk a szűk körű, 11 tagból álló vezetőséget. Ezen az ülésen különböző vélemények alakultak ki. Pl.: Kovencz 813 Antal felvetette, hogy amennyiben valami politikai esemény történik, úgy telefonon ér­tesítjük egymást, és azonnal össze tudunk jönni a teendők vitatására. „Kovenc"-ként írva. 12 Helyesen Kékesi László 13 „Kovensz"-ként írva.

Next

/
Thumbnails
Contents