Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
FORRÁSOK (1-324.)
Félrevonultunk a tisztektől és csendben megvitattuk az igen súlyosnak látszó helyzetet. Ebben az igen súlyos helyzetben minden időveszteség nélkül ott, a kaszárnyában döntenünk kellett. Ha az orosz parancsnok beváltja a fenyegetését, akkor az egész város harctérré válik, aminek eredménye nem volt kétséges: ezrek halála és egy rommá lőtt város. Visszaemlékeztem az 1944 decemberében átéltekre. Mindezek megfontolása után úgy határoztunk, hogy az oroszok követelését teljesíteni kell. A város lakossága azért választotta meg a nemzeti bizottságot, hogy a város és lakóit a legjobb tudásuk és bölcsességük szerint irányítsák. A bizottság elhatározásánál ezért csak egy szempontot vehettünk figyelembe: életek megmentése és a város épségben tartása. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, ha Tóth őrnagy a lövegzárakat átadja az oroszoknak. Ez az adott határidőn belül megtörtént. 764 A bizottság az ultimátumról és az abban foglalt fenyegetésről a város lakóit érthető okokból - nem tájékoztatta. KRISTÓF 1990, 18-19. 191. (1956. november 6.) A légvédelmi tüzérezred jelentése a nap eseményeiről November 6-án Bognár Zoltán hadnagy tilalma ellenére is bejöttek a Vácon lakó tisztek közül a laktanyába egynéhányan. Ekkor visszatért Rétságról Szolcsányi József százados is. Bognár hadnagy és Szolcsányi százados között szóváltás keletkezett, amelynek a lényege azt volt, hogy megkérdezte Bognár hadnagytól, meddig akarják még a laktanyát fosztogatni. Bognár hadnagy ekkor - nem szó szerint - a következő kijelentést tette: „Hazajöttetek már és elkezdtek hőbörögni, el akartok engem innen zavarni? Vegyétek tudomásul, hogyha én innen elmegyek, egy fél óra múlva 100 civil fog jönni géppuskákkal és géppisztolyokkal, és akkor magatokra vessetek." Ezután csőre töltötte pisztolyát és megfenyegette Szolcsányi századost. Bognár hadnagynak ezt a kijelentését és viselkedését Szolcsányi százados körül álló tisztek, név szerint Gondi Miklós hadnagy, Csatári Endre hadnagy, Gados János hadnagy, Szedelényi Jenő főhadnagy és Németh Gusztáv hadnagy látták és hallották. Mivel azonban az ellentéteket nem akarták kiélezni, a csoport Bognár hadnagyot otthagyta. A laktanyában bent lévő tisztek elhatározták, hogy gépkocsival kimennek az alakulat sződligeti mozgósítási raktárába és megkezdik azoknak a honvédségi anyagoknak a laktanyába való behordását, amit még a „laktanyaparancsnok" Bognár 765 hadnagy nem osztatott ki a civileknek. Ily módon sikerült megmenteni Fehér Jenő E megbeszélésre valójában november 4-én, kora délután került sor. Vö. a 173. sz. forrással! Vö. a 151., 172., 174. sz. forrással! Kézírással beszúrva a név. 762 763 764 765
