Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

FORRÁSOK (1-324.)

180. 1956. november 4-1957. január 23. Részletek Pogány Sándor egykori m. kir. honvédezredes naplójából

703 1956. november 4., vasárnap, 8.20 A Magyar Rádió elhallgat. [...] 1956. november 5., hétfő A legmerészebb fantáziát is túlszárnyalják az események. Megtörtént, amitől mindenki tartott, de aminek valóságos és ilyen brutális bekövetkezésére senki sem gondolt. A szovjet a „Magyar Kormány" kérésére beavatkozott. [...] 1956. november 6., kedd Mondják, hogy a tüzérlaktanya katonái boldog-boldogtalannak kiosztották a készleteket, és megy mindenki, amerre lát. Az országutakon valóban csoportosan vándorolnak fegyvertelen katonák. A homokbánya melletti lőszerraktár is őrizetlenül maradt. Senki sem dolgozik. A Kádár-kormány biztatásai ellenére a sztrájk tart. A város végén csoportokban állnak a „dolgozók" és híreket várnak. Állítólag Budapest egyes részein és a Dunántúlon még vannak ellenálló csoportok. Közellátási zavarok; a boltok előtt hosszú sorban állnak a vásárolók. Tanítás nincs, az iskolák zárva. Állítólag vasárnap a piacon egy parasztasszony 6 Ft-ot kért a tojás darabjáért, mire a vásárló belerúgott a kosárba és a tojások szanaszét estek, összetörtek. Ma egy éve ilyenkor nagy díszszemle volt a Sztálin-szobor előtt. [...] Mondják: Kézzel írt plakátok a városban: Nem tesszük le a fegyvert, amíg egy szovjet katona van a városban. [...] Polgárőrök (nemzetőrök) katonai egyenruhát kapnak. [...] 1956. november 7., szerda [...] Hangulat: Bizonytalanság, idegfeszültség. A város végén munkáscsoportok várják a budapesti híreket, de hiába. Időnként szovjet páncélkocsik száguldanak át a városon, nyomukban rém- vagy álhírek. [...] 1956. november 8., csütörtök Csüggedt hangulat. Pogány Sándor naplóját váci lakásán, 1956. november 4. és 1957. január 12. között írta meg, illetve 1957. március 22-én tett még egy utolsó bejegyzést, melyben a naplóírás megszakítására utalt a következőképpen: „Éppen három hónapja, hogy e feljegyzések megszakadtak. Abbahagytam anélkül, hogy a mondat végére pontot tettem volna. Igaz, hogy a mondat nem is volt befejezve. És lényegileg éppen arról van szó, hogy az események sorozatának a végére ki, hogyan és főleg mikor tesz pontot." Pogány Sándor - kora miatt személyesen nem vett részt a forradalomban, de ahogy ez naplójából kitűnik, ez a széles látókörű, művelt ember a rádió mellett élte meg a forradalmat és elemezte a helyzetet. 1956. november 4-től, ha nem volt a munkahelyén, a Váci Mészhomok- és Téglagyárban, akkor különféle rádióállomások adásait hallgatta. Értesüléseit innen és a váci lakosoktól szerezte. A visszaemlékezésből - jóllehet ezek is rendkívül értékesek - terjedelmi okok miatt elhagytuk a többnyire külföldi (angol, német, francia és spanyol nyelvű) rádióadások alapján készített nemzetközi és országos vonatkozású feljegyzéseket.