Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

BEVEZETÉS

FORRÁSKÖZLÉSI ALAPELVEK Időrend A kötet dokumentumainak közlésekor az volt a fő szempont, hogy a viszonylag nagy mennyiségű forrás segítségével nyomon követhetők legyenek a forradalom eseményei. Ezért az egyes dokumentumokat időrendben közöljük. Azokat a forrásokat, amelyeknek a keletkezési ideje eltér a benne leírt esemény időpontjától pl. ha egy 1957-ben készített tanúkihallgatási jegyzőkönyv az 1956. októberi 26-i eseményekről szól-, akkor ez utóbbi szerint soroltuk időrendbe. Bizonyos esetekben eltértünk a szoros időrendi besorolástól, amikor egy-egy ügy szorosan összetartozó, de különböző időpontokban keletkezett aktáit tettük közzé. így jártunk el pl. a dr. Brusznyai Árpádra vonatkozó iratok közlésekor. Jóllehet az általánosan elfogadott forrásközlési elveknek nem felel meg az, ha egy dokumentumot több részletben, „feldarabolva" tesznek közzé, mégis éltünk ezzel a megoldással olyan „összefoglaló" források esetében, amelyek a forradalom időszakának egészére, vagy egy nagyobb időtartamra vonatkoztak. Részletekben tettük közzé pl. Kristóf Béla visszaemlékezését, az. ún. Pest megyei monográfiát, Vác „eseménynaptárját", a két katonai ezred jelentését és néhány résztvevő tanúvallomását, „önvallomását". „Szabálytalan" eljárásunk célja az volt, hogy e források estében tartalmuk jobban köthető lehessen egy-egy naphoz, és így az események több szemszögből egymással könnyebben összevethetők lehessenek. A források sorszámozása, keltezése és tárgya A forrásokat eggyel kezdődően sorszámoztuk. Néhány esetben, amikor egy-egy forrás több darabból állt, a sorszámon belül az ábécé kisbetűivel jelöltük az egyes iratdarabokat. A közölt források dátumának megadásakor kétféle eljárást követtünk. Amikor a forrás keltezés alapján beleillett a kronológiai sorrendbe, akkor e szerint soroltuk be, és ezt a dátumot tüntettük fel. Abban az esetben, ha a dokumentum keletkezésének időpontja nem egyezett a benne szereplő esemény időpontjával, az esemény szerinti időpontot ( )-ben tüntettük fel. A keltezetlen dokumentumok vélhető időpontját [ ]-ben adtuk meg. Az egyes dokumentumok címének meghatározásakor törekedtünk az általános forrásközlési elvek szerinti eljárásra, vagyis megadtuk a kiadó (a keletkeztető) intézmény vagy személy és a címzett nevét, meghatároztuk a dokumentum fajtáját és tárgyát.