Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
FORRÁSOK (1-324.)
80. (1956. október 29.) Galbicsek Károly, a Váci Kötöttárugyár igazgatójának vallomása a vállalati munkástanács megalakulásáról és első intézkedéseiről Tanúkihallgatási jegyzőkönyv Készült 1958. február 10. napján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, [Budapest], VI., Aradi u. 23., fsz. 5. ajtó alatti helyiségében. [...] Galbicsek Károly (Békéscsaba, 1910. március 13., [a. n.] Klimó Julianna) a Váci Kötöttárugyár igazgatója, Budapest, III., Kiscelli u. 71. [...] [...] Tanú jogaira és a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést megértette. Kérdés: Mondja el, hogy 1956-ban a Kötöttárugyárban milyen ellenforradalmi cselekmények zajlottak le, és azokban Lehőcz János volt munkástanácselnöknek milyen szerepe volt? Válasz: Lehőcz János már az ellenforradalom előtt az üzemben mint nemkívánatos személy volt, több alkalommal merült fel elbocsájtásának kérdése. Az ellenforradalom előtt kb. 2-3 héttel találkoztam vele, ekkor ő nekem többféle címert mutatott, amit saját maga rajzolt. Ezen címerek között volt a Kossuth-címer is. Én kérdeztem tőle, hogy az minek neki? Erre ő nekem azt felelte, hogy a Kossuth-címerre még szükség lesz. Majd az ellenforradalom kitörése után mi október 26-ig rendesen dolgoztunk, azonban 26-án, pénteken reggel a belső és külső tömeg nyomására az üzemet le kellett állítani. Ezen idő alatt mi az üzem területén maradtunk, illetve a munka beszüntetése után én megszerveztem a gyár őrségét. Lehőcz ezen idő alatt mint szakács volt az üzem területén. Tudomásom szerint ő már ezen napokban rendszeresen feljárt a városi nemzeti bizottsághoz. Az egyik alkalommal az étkezdében beszéltünk többekkel az akkori helyzetről. Lehőcz ekkor az asztalt verve kijelentette, hogy ő eddig nem politizált, az elmúlt időben háttérbe volt szorítva, de most már, „ha beledöglöm is" kijelentéssel, fog politizálni, és nem hagyja abba. Lehőcz és Fokföldi Gyula állandóan követelték, hogy meg kell választani a városi forradalmi bizottságba a küldötteket. Én ezt elleneztem azzal az indokkal, hogy az üzem dolgozóit nem képviselheti 20 ember, és mivel a többi dolgozókat nem lehet összehívni, így nem lehet választást tartani. Ekkor mondották ők, hogy a tanácsi hangos híradó már bemondotta, hogy a kötöttárugyár dolgozói ne hallgassanak az igazgatóra és válasszák meg küldötteit. Ennek alapján Lehőcz és társai kb. 50 főt hívtak össze az üzem dolgozóiból és megválasztották a küldötteket az nb-be, 409 ezek Lehőcz és Fokföldi lettek, mivel ők vitték a szerepet előzőleg is. Egyik reggel Fokföldi jelentette nekem, hogy az üzemről a vörös csillagot és az élüzemjelvényt éjjel Szálai István villanyszerelő levette. Véleményem szerint erre neki Lehőcz adhatott utasítást. nemzeti bizottság