Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
FORRÁSOK (1-324.)
ra is csak a törzsfőnöki funkciómat láttam el azon a két-három katonai tanácsülésen kívül, amit a parancsnok összehívott. Ezenkívül egyszer volt ezredgyűlés, amikor az ifjúsági küldöttség a laktanyába kijött. A katonai tanács ülésén döntöttünk, hogy minden reggel 9-kor összeülünk az aznapi feladat megbeszélésére. De ilyen csak emlékezetem szerint kétszer volt. Azután ez is elmaradt. Ezekben a napokban a rendőrség is teljesen széjjelment. A tanácstól több ízben követelték Gerencsér őrnagytól, hogy a rend fenntartására Enyedi főhadnagy mellé (ugyanis akkor ő volt a rendőrparancsnok, s talán néhány rendőre volt még) adjon katonai erősítést. Ekkor Gerencsér őrnagy bevonta az összes útellenőrzőket, az objektumoktól az őrséget (amely összesen kb. 80-90 főt tett ki), s helyette Amóczy 357 főhadnagy parancsnoksága alatt 40 fő katonát küldött ki a rendőrség megerősítésére. Ok látták el a városban a járőrözést, az objektumok biztosítását is. Enyedi főhadnagy rendőrparancsnokkal együttesen szervezték. Úgy emlékszem, ebben az időben kapott intézkedést az elöljárószerveitöl, hogy a rendőrség létszámát a nemzetőrség felállításával egészítsék ki. Ezt abból következtettem, hogy amikor két alkalommal jártam Enyedi főhadnagynál és Amóczy főhadnagynál, akkor már a rendőrség épületében és járőrözésben is részt vettek katonákkal együtt karszalagos nemzetőrök. Ezeket tudtommal a rendőrség fegyverkészletéből látták el. Ebben az időben szerveződött a járási nemzetőrség is. Ide is a falvakba katonákat is kértek a rend biztosítására, azonban a parancsnok a városhoz adott 40 főn kívül nem adott sehová sem, hogy a katonák minél kevesebben érintkezzenek a polgári lakossággal, mivel a városban mindig központi probléma volt a huligánok között a szovjet benzinraktár. A járási nemzetőrség, melyet községenként szerveztek meg néhány fővel (410 fős) a rend fenntartására, fegyverrel való ellátását nekünk kellett végezni. Ebben az ügyben telefonon felhívtuk a HM-et, ott név szerint Penczi 358 ezredessel személyesen beszéltem Gerencsér őrnagy parancsnok jelenlétében (s még több tiszt is jelen volt az irodában), s a parancsnoknak jelentettem az ezredes elvtárs válaszát, hogy mi adjuk ki a fegyvert, de jól nézzük meg, hogy kinek a kezébe kerül. A parancsnok erre úgy intézkedett, hogy az egyik század politikai helyettest, ... 359 hadnagy elvtársat jelölte ki Lentulay 360 nevezetű civil mellé (ez szervezte a járási nemzetőrséget) azzal a feladattal, hogy ellenőrizze, kik kapnak fegyvert. Erre a célra úgy intézkedett, hogy a parancsnokok részére lehet csak géppisztolyt kiadni, míg a beosztottak részére abból a készletből adott ki, amit a Szabadságharcos Szövetség és a nógrádverőcei DISZ-tábor raktáraiból az ellenforradalom első napjain összeszedtünk és a laktanyába összehordtunk. A hadnagy elvtárs két nap múlva megbetegedett, akkor a helyében [!] Gerencsér őrnagy elvtárs Zanatki ,,Arnóczi"-ként írva. Penczi József A kipontozott részre nevet nem írtak. „Lentulai"-ként írva - Lentulay György
