Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

FORRÁSOK (1-324.)

üzemet, ahol elszavalta a munkásoknak a Kossuth-dalt [!], és egy uszító beszédet tartott. Fölszólította a gyár igazgatóját és a dolgozókat, hogy azonnal hagyják abba a munkát. A beszédében követelte, hogy a szovjet csapatokat vonják ki az országból, semlegességet, a normák eltörlését, többpártrendszer bevezetését. A híradástechnikai üzemből a bélésárugyárba mentek, ahol szintén a munka azonnali abbahagyását követelték. Itt felolvasta a 18 [!] pontot, majd beszédében kommentálta azt, és követelte, hogy minden ember menjen tüntetni, mert 12 óráig eleget robotolt, és most éljünk emberibb életet ezután. A bélésárugyárból a fonóüzembe mentek, ahol szintén a munka leállítását és a fentiekben megjelölt dolgokat követelték. A fonóüzemből a Vác városi nyomdába mentek, ahol Tátrai megint beszédet tartott. Beszédében a nyomda birtokbavételét, és annak felhasználását emlegette; az 1848-as ifjakhoz hasonlóan cselekedjünk és nyomtassuk ki a 16 pontot. Innen 5-6 fővel elmentek a nyomda vezetőjéhez, Urbán Gyulához, és követelték a kulcsokat. Itt társai voltak: Sziebig

161 József, Rigó János, Klárik József, a többi ismeretlen. A kulcsokat Urbán nem adta át, hanem velük ment a nyomdába. A nyomdába ment 8-10 fő, ezek Tátrai, Sziebig, Klárik, Rigó, a többi ismeretlen. Ott tanácskozást tartottak a kultúrteremben, hogy mit nyomtassanak ki. Elhatározták, hogy kinyomtatják a 16 pontot, majd afféle röpcédulát; egyik a városi tanács azonnali leváltását és Pétery

162 visszahívását követelte, a másik a másnapi nagygyűlésre hívott mindenkit meg. Majd tárgyaltak Budapest megsegítéséről. Tátrai vállalta, hogy a katonákhoz is egy felhívást [visz] és közöttük széjjelszórja,

163 hogy jöjjenek a forradalom megsegítésére, és vágják el a szovjet csapatok üzemanyag utánpótlását Máriaudvar elfoglalásával. A felhívást megírta, de nem nyomtatták ki. A tanácskozáson fegyveres csoport szervezéséről is szó volt. Kristóf polgármesterré választása után felajánlotta szolgálatait Kristófnak. A tanácsházán egy gyűlésen felajánlotta segítségét Máriaudvar elfoglalására, ezért több ízben tárgyalt [egy] őrnaggyal a tanácsházán, és a laktanyában is kint járt ebben az ügyben, hogy rábeszélje a katonákat Máriaudvar megtámadására. Tanú Gruber János főhadnagy karhatalmista. Október 28-án Máriaudvar megtámadásához segítségért ment a rétsági parancsnokhoz. Vele ment Selmeczi

164 János főhadnagy, Molnár őrmester

165 és még egy tettes. Október 29-én Kristóf megbízásából Győrbe ment, állítólag gyógyszerért és kötszerért. Győrben különböző okmányokat kapott társával, Zabán Istvánnal együtt, és Bécsbe mentek. Innen november 10-én jött haza. Zabán István disszidált. Hazajövetele után több ízben beszélt ismerőseinek bécsi útjáról. Tanú: Cseke István. 161 „Szibig"-nek írva. 162 „Péterf'-ként írva. 163 L. a 1 12. sz. forrást! 164 „Selmeci"-ként írva. 165 Valószínűleg Molnár Lajos