Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
FORRÁSOK (1-324.)
választ, csak a zsebére ütött. A zsebén azonban nem láttam semmit, amely fegyverre engedett volna következtetni. Tanácsvezető félbeszakítja tanú vallomását, és elétárja a 45. oldalon lévő nyomozati vallomását „az erre..." bekezdéstől, amely eltérő eddigi nyilatkozatától. Tanú folytatva: I. rendű vádlott és közöttem lefolyt fentebbi beszélgetés októberben lehetett. Ekkor a rendészet már meg volt szüntetve, és Köblnek nem volt utódja. Ügyészi kérdésre: Arra vonatkozóan, hogy a rádiót ki kapcsolta be és ki, nem tudok nyilatkozni. Én [a] 6/22-es alkatrészüzemben dolgoztam. A felvonulás október 25-én volt. A gyárban az a hír járta, hogy a többi üzemek már nem dolgoznak, és felvonultak a város főterére. Láttam a gyárban egy papírt, plakátszerü feliratot, hogy déli egy órakor felvonulunk a főtérre. A vállalat vezetősége azután a gyár dolgozóit megbeszélésre hívta össze, hogy helyes lesz-e a tervezett felvonulás, mivel félő, hogy kétes elemek is csatlakoznak hozzánk, és rendbontás történik. Később a pártvezetőségtől kijöttek, és hasonló értelemben megbeszélés folyt a dolgozók és a pártvezetőségi kiküldött között a felvonulásról. Nagy Imre és Kádár János délután 2 órakor 134 beszédet mondtak a rádióban, illetve a korábban elhangzott beszédüket megismételték. Ezt a rádió többször bemondta, és a dolgozók, akik nem hallották a beszéd első közvetítését, a felvonulás során a főtéren akarták meghallgatni. Hajós igazgató a felvonulás miatt csak azért aggályoskodott, hogy az utcán hozzám [!] csatlakoznak idegen személyek, és rendbontás történik. Az üzemben a felvonulás előtt a munkások között általános beszédtéma volt a munkástanácsválasztás. Hajós igazgató az alkatrészmühelyben összehívott röpgyülésen rövid beszédet intézett a dolgozókhoz. És Hajós beszéde után a dolgozók közfelkiáltással munkástanácsot akartak választani. A dolgozók körében azonban ez az óhaj már Hajós beszéde előtt is nyílt téma volt. Hajós után I. rendű vádlott szólt először a tömegből, 300 ember lehetett ott. I. rendű vádlott csatlakozott az igazgató felszólalásához, mert az igazgató a beszédében már nyíltan megmondta, hogy kivonulunk. I. rendű vádlott így már csak azt mondta, hogy fegyelmezetten, zártan vonuljunk fel. A röpgyűlés kezdete előtt telefonáltak tájékoztatás jelleggel a pártbizottságba. Ez Hajósnak az óhaja volt, mert a felvonulás kérdésében nem akart egyedül dönteni. Hajós igazgató a helyőrséget is meg akarta kérdezni ebben a kérdésben. Még a röpgyűlés előtt Sziebignek az volt az álláspontja, ha engedik, ha nem, kivonulunk. Én akkor úgy értelmeztem, hogy a vállalatvezető meg fogja majd engedni a felvonulást. Sziebig beszéde után többen kiabálták, hogy munkástanácsot kell választani. Erre a bekiabálásokra mintegy válaszolt azután I. A beszédet 15.15-kor közvetítette a Kossuth rádió. Először Kádár János, majd Nagy Imre mondott beszédet. (KÉZIKÖNYV 1996/1. 92.)